Kunhalmi Ágnes MSZP-társelnök szerint politikai véleménynyilvánítás, hogy távol maradnak az ellenzékiek a parlamenti szavazásoktól, ezért nem büntethetők fizetéscsökkentéssel, ráadásul éppen ezt csinálta ellenzékben a Fidesz is 2006 után.
Az ellenzék a magyar politikában nem eszköztelen, ám bizonyos társadalmi csoportokkal szövetséget kell kötnie, ha tartósan kormányozni akar. A Fidesz ugyanis pont ezt az utat bejárva tett szert különleges felhatalmazottságra: nagyon tudatosan gondolkodott, gondolkodik társadalmi osztály, csoportok meghódításában.
Nem lehet feladni, kell a választás lehetősége, kell a kampány, ahol felmutatható egy másik Magyarország, ahol elmondható, hogy mi is a baj a Fidesz világával - írja szerzőnk véleménycikkében, melynek apropója a keszthelyi időközi polgármester-választás.
Bár kézenfekvő lehet azt hinni, hogy a diktatúrák sajátossága az összeesküvés-elméleteken nyugvó kormányzás, egy tanulmány szerint éppen a demokráciák és a hibrid rezsimek azok, ahol a legtöbb potenciál rejlik a közélet rosszmájú behálózásában. A konteók az ellenzéktől sem állnak távol – emlékezzünk csak Márki-Zay Péter kijelentéseire –, ez viszont csak mélyebbre taszítja a társadalmat egy olyan időszakban, amelyből egyelőre nem ismerünk kiutat.
Az inflációs válságban már aligha állják meg a helyüket a falra festett ördögök – éppen ezért jön kapóra, hogy a kormány 12 év alatt kiirtotta azokat a demokratikus reakciókat a társadalomból, amelyek megbuktatnának egy kormányt krízis idején. Hiába tehát a szorult helyzet: cselekvőképes választók, alternatívát jelentő ellenzék és tökösebb EU nélkül Orbán megerősödött, mintsem bukott politikusként állhat a válság végén.
Fontos történelmi feladat a magyar jobbközép rendbetétele, a hagyományos magyar konzervatív mérsékelt jobboldal értékeinek visszaemelése a magyar politikai életbe. Vélemény.
Nagy Feró 1990-ben még a „génjeiben tiltakozott” az elnevezés ellen, mert meggyőződése volt, hogy a főispán „valami borzasztó elnyomó rendszer” képviselője volt.
Hetek óta titkolják, hogy hivatalos oldalról vagy csak egy túlbuzgó helyi Fidesz-szimpatizáns magánakciójáról van-e szó Újpesten.
Az Európai Parlament rendszerét vezetik be.
Vasárnap Pikó András még arról írt, hiába van kerete erre az önkormányzatnak, a hatóságnak nincs elég embere a folyamatos rendfenntartáshoz.
Több pontból álló módosító javaslatcsomagot terjesztenének be az ellenzéki frakciók a 2023-as költségvetéshez, ami szerintük rendkívül hátrányosan érintené az önkormányzatokat.
Konkrét döntés a katáról még nincs, januártól azonban már változtatnának a jelenlegi szabályokon a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint.
Az indokként előadott spórolás kevésbé, inkább a Fidesz eredményeinek javítása és az ellenzék esélyeinek rontása lehet a kormánypárti ötlet mögött, hogy 2024-ben egyszerre tartsák az EP- és az önkormányzati választást. A polgármesterek, képviselők egy része – köztük fideszesek is – azonban fél évre legitimációs válságba kerülhetnek, aminek a település lakói láthatják a kárát.
A választások közeledtével egyre torzult a kormánypárti lap narratívája az orosz invázióról, mostanra Putyint erőskezű vezetőként, az ukránokat pedig agresszorként mutatják be cikkeikben.
A Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint az állam így 9-10 milliárd forintot is spórolhat. A törvényjavaslatot már a jövő héten beterjeszthetik. Ha a parlament elfogadja, akkor a jelenlegi településvezetők ugyan 2024 októberéig maradnak hivatalban, azonban már tavasszal döntenek sorsukról a választók.
A magyar társadalom szép lassan jobbra tolódott.
A csepeli alpolgármester azzal is vádolja Németh Szilárdot, hogy milliárdos támogatásból építtetett egy sportcsarnokot a csepelieknek, ahová épp a csepelieket nem engedi be, és egyébként is a törvényeken felül állónak tartja magát.
Ha rágalmazásról van szó, a parlamentnek nem szokása kiadni a képviselőt. De a kormánypártiak most nem így döntöttek.
A főpolgármester szerint a bevallott bűnöket meg lehet bocsátani, és igen, volt, amikor Horn Gyula a történelem rossz oldalán állt.
