#film
Bemásztak Tokió pincéjébe: a sorozat, amely betekintést nyújt a japán alvilág bugyraiba
Lezárult a japán alvilágot leleplezni vágyó amerikai újságíró története, a Tokyo Vice második évada. A filmsorozat, annak ellenére érdekfeszítő, hogy a történetek hitelességét többen megkérdőjelezik.
Unalmas kispolgárból lett igazi celeb és médiasztár Bernadette Chirac, a "főnökasszony"
A Bernadette, a főnökasszony az egykori elnökfeleséget férje két mandátuma alatt követi nyomon első megválasztásától, 1995 májusától, egészen utódja, Nicolas Sarkozy 2007 májusi győzelméig.
A zen és a vécétakarítás művészete – Wim Wenders filmjét nem érteni kell, hanem érezni
Nem nyerte meg Wim Wenders a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díját új filmjével, a Tökéletes napokkal, az iskolateremtő német rendező ennél többet ért el: közelebb hozta a világhoz azt a japán mentalitást, hogy minden csak felfogás kérdése. Weisz Balázs írása.
Fónagy Zoltán: Történelmi hitelesség vagy aktuálpolitika? A Most vagy soha! a történész szemével
Elfogadható egyszerűsítésnek, dramaturgiai sűrítésnek tartom, hogy Petőfiék cselekvési motivációját egyetlen pontba koncentrálták. Egy játékfilmben tényleg nem lehet elemezni a 12 pontot. Ám a kiválasztott motívum – hogy a megszületendő gyermek magyarul beszélhessen majd – teljesen történetietlen, egyszerűen hamis. A nemzeti szempont kizárólagossá tétele a Nemzeti dal üzenetét is elszegényíti – írja a Petőfi-filmről történész szerzőnk, aki emlékszik olyan filmre, amelyben a történeti hitelesség, a művészi színvonal és a közönségsiker nem bizonyult összeegyeztethetetlennek.
Pedro Almodóvar, az író: Szinte mindennap írok, ha unatkozom, akkor is nekiülök írni, ez jó játék és terápia is
Megrázó gyermekkori és excentrikus ifjúkori élményei adták az alapját Pedro Almodóvar sikerfilmjei többségének, mint a magyarul is megjelent önéletrajzi ihletésű kötetének. Az Oscar-díjas spanyol rendező nemrég videóinterjút adott madridi otthonából öt európai újságírónak – köztük a HVG tudósítójának, Vass Péternek.
Több mint 100 éve mintha versenyt futnának a legpocsékabb Petőfi-film címért
A filmszakma „régi adósságát” próbálta törleszteni a múlt héten bemutatott Most vagy soha! című történelmi kalandfilm, egy évvel lekésve Petőfi születésének bicentenáriumát. A magyar film évszázados históriáját végigkísérték az effajta, a nemzetegyesítés költőjével példálózó, a mindenkori hatalom szája íze szerinti felbuzdulások.
Operation Sámán címmel készül film a honvédség kabuli mentőakciójáról
Lajos Tamás, a jelenlegi filmtámogatási rendszer egyik legtöbb támogatást elnyerő producere jegyzi.
Rákay Philipnek azt mesélték, állva tapsolnak a könnyező nézők a moziban a Most vagy soha! alatt
Megrázó és könnyfakasztó visszajelzéseket kap a „politikán felüli” film – büszkélkedett a producer az állami rádióban.
A Petőfi-film költségvetésének fél százalékából készült a mai társadalmi kérdéseket tárgyaló Nyersanyag
Egy falu teljhatalmú polgármestere és a vele szembeszálló fővárosi filmesek története a Nyersanyag, egy újabb, mélyen gyökerező társadalmi problémákat sokoldalúan feszegető magyar film, amely közvetlen állami támogatás nélkül készült el.
Még be sem mutatták a második amerikai polgárháborúról szóló filmet, de már heves viták dúlnak körülötte
Egyesek attól óvnak, hogy a radikális republikánusok önigazolásként tekintenek majd rá, mások szerint azonban egy vérbeli Qanon-hívő trumpistának nincs szüksége polgárháborús filmre ahhoz, hogy agresszív cselekedetekre ragadtassa magát.
669 – ennyi embert mentett ki a nácik karmaiból a londoni bróker, akiről most film készült
Nicholas Winton, a baloldali érzelmű londoni tőzsdeügynök 1938-ban egy kellemes svájci sítúra helyett a megpróbáltatások elé néző Prágába utazott. Az Egy élet című film megtörtént eseményeket dolgoz fel.
„Ha meg tudod beszélni a halállal, akkor visz el, amikor neked jó”
A róka című filmben az osztrák rendező, Adrian Goiginger dédapja igaz történetét mutatja be. A háború dacossá tette, nem sokat változtatott az esélyein, addig sem ért sokat az élete.
Tanítani való filmek iskolákról: az idei Oscar-jelölt és nagyhírű elődei
A tanári szoba, Ilker Catak idei Oscar-díjra jelölt filmje morális kötéltáncról szól. Az iskola, mint filmek központi helyszíne, korábban is különleges történetek elmesélésére adott alkalmat. Ezekből idézünk fel néhányat.
„A gazdagok is jó fejek!” – Interjú Ruben Östlunddal, az egyik legfontosabb európai filmrendezővel
Ruben Östlund, A szomorúság háromszöge és A négyzet rendezője azt mondja, bár kommunista anyja révén Marxnak is komoly szerepe volt a neveltetésében, nem tudja letagadni, hogy ma már ő is az általa keményen kritizált elit soraiba tartozik. A Lavina című filmjéből készült, most itthon is bemutatott színházi előadás kapcsán arról is beszéltünk vele, miért a jó erőben lévő férfiak élték túl főleg a Titanic süllyedését.
A Tökéletes napok Wim Wenders szerelmeslevele Tokióhoz, a kazettákhoz, a könyvekhez és a fákon átszűrődő fényhez
A német rendezőnek a nyolcvanas évek óta szenvedélye Japán. Most új filmjével visszatért oda.
Nehéz elképzelni, hogy a Dűne második részénél látványosabb film érkezzen idén a mozikba
A hosszú várakozás után végre bemutatott Dűne: Második részt minden filmrajongónak érdemes megnéznie, még azoknak is, akiket egyáltalán nem érdekel a Dűne. Minden egyes képkockát hosszan lehetne elemezni, és még akkor is nehéz lenne hibát találni benne. Nem érdemes megvárni, amíg majd felkerül a netre; az ilyen filmek miatt vannak még nyitva a mozik.
Előbb-utóbb minden apa-fiú bokszmeccset lejátszanak – stílusos és keserédes film a Lefkovicsék gyászolnak
Az egyik sarokban a hajlíthatatlannak tűnő apa, a másikban a sokszor megalázott, ortodox zsidó hitre tért, túlérzékeny fiú. A család őrangyala meghal, a rég elhunyt testvér szelleme pedig végig ott kísért. Innen indul Breier Ádám filmje.