#film

Brutális mestermű lett az új Mad Max

Harminc évvel az eredeti Mad Max trilógia után a film szülőatyja, George Miller leforgatta a kultikus film újragondolását, és a végeredményre nem lehet panaszunk. A posztapokaliptikus jövő látványvilága lenyűgöző és a filmben szereplő járművek miatt minden autófetisisztának kötelező moziba mennie. A jó öreg Mel Gibsont nem láthatjuk viszont, helyette Tom Hardy játssza Max Rockatansky-t, a magányos országúti harcost.


Pornográf botrányfilm borzolta a kedélyeket Cannes-ban

Gaspar Noé, aki 2003-ban a Visszafordíthatatlannal döntögetett tabukat, szerda éjjel Love című 3D-s filmjével debütált a cannes-i filmfesztiválon. A történet főhőse Murphy, egy filmrendező, aki a legnagyobb titokban éli meg két éven át élete legnagyobb szerelmi és szexuálisan szenvedélyes történetét.


Cannes: Lehúzták és istenítették Sorrentino filmjét

A sajtóvetítésen az újságírók egy része hatalmas tapssal, mások búgással, az esti díszbemutatón pedig negyedórás ovációval fogadták Paolo Sorrentino Oscar-díjas olasz rendező angolul forgatott filmjét, amelyet szerdán mutattak be a 68. cannes-i fesztivál hivatalos programjában.







Akiknek még számít Szent István intelme: Fogadd be az idegent!

Cáfolja Vranik Roland, hogy az aktuális menekültkrízist igyekszik meglovagolni a most készülő, Az állampolgár című filmjével, ő csak e kétségbeesett emberek örök kiszolgáltatottságát kívánja filmre vinni. Főszereplői ugyanakkor valódi bevándorlók – a gyerekkatonaságból Magyarországra menekülő bissau-guineai Dr. Cake-Baly Marcelót például az utcán szólította le a rendező. A férfi személyes küldetésének érzi, hogy bemutassák a bevándorlók helyzetét. A forgatáson jártunk.







Ígéretes új, magyar sorozat érkezik

Hogyan éljünk túl gazdaságilag a mai Magyarországon – ezt a kérdést feszegeti az Aranyélet, az HBO ősszel induló sorozata. A zseniális szereplőgárdában Ónodi Eszter vagy Anger Zsolt mellett a fiatalabb generáció tehetségei is helyet kaptak.





A Coen fivérekkel szoktam álmodni: elégedetlenek velem

Utoljára 1968-ban fordult elő, hogy magyar elsőfilmes versenghetett a cannes-i Arany Pálmáért. Nemes Jeles László alkotása, a Saul fia azonban megtetszett a fesztivál szervezőinek, hiszen egyből a rangos versenyprogramba küldték. A rendező szerint filmje – mely egy koncentrációs táborban játszódik – egyetlen eddigi lágerfilmre sem fog hasonlítani. Nemesnek elég markáns véleménye van a mai filmgyártásról: szerinte a digitális átállással a nézőket veszik semmibe, és a mozi helyett ma már a televíziók diktálnak. Azt is fájlalja, hogy alig mer valaki rizikót vállalni, és minden a dögunalmas speciális effektekről szól. Interjú.