Már korábban is számos elismerést szerzett Krausz Ferenc, aki már évtizedek óta dolgozik a fizika területén: egyebek mellett az ő csoportja állította elő a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat, még a 2000-es évek elején.
Krausz Ferenc – Az elektronok lesifotósa címmel készült rövid portrévideó az idei fizikai Nobel-díjat két társával kiérdemlő magyar születésű, Németországban dolgozó tudósról. Az ember mellett a tudomány is előtérbe kerül, a film bemutatja, miért lehetnek szó szerint életbe vágóak Krausz Ferenc és az attoszekundumos fizika felfedezései.
Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L'Huillier érdemelte ki idén a fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedd délelőtti bejelentése szerint.
Egy dél-koreai tudós olyan gravitációs anomáliát olvasott ki az Európai Űrügynökség Gaia űrteleszkópjának adataiból, amely megkérdőjelezi az univerzumra vonatkozó alapvető ismereteinket
Két amerikai egyetem kutatóinak közösen sikerült létrehozniuk egy olyan röntgengépet, ami egyetlen atomról készített röntgenfelvételt.
Kanadai kutatók korábban úgy gondolták, egy olyan kis detektor, mint amit ők használnak egy földalatti bányában, nem képes nagy érzékenységgel kimutatni a neutrínókat. Kiderült, tévedtek.
Szeretnék jobban megérteni a fizikusok, milyen mechanizmusok miatt alakul ki egy napkitörés. Hogy ezt tanulmányozni tudják, laboratóriumi keretek között alkották meg ennek miniatűr változatát.
A fúziós erőművek tiszta, biztonságos és viszonylag olcsó energiát termelnek majd, ám elterjedésükre a legújabb tudományos áttörés ellenére sem számíthatunk az évszázad dereka előtt.
Reményteli kísérleti eredményeket osztottak meg a világgal a fúziós energia előállításán dolgozó tudósok. A mostani kísérlet az elméleti részét igazolja annak, amit a tudósok gondoltak. A gyakorlat keményebb dió.
