Nincs fizikatanár abban az iskolában, ahol a Nobel-díjas Krausz Ferenc tanult
Pedig a világhírű magyar tudós is arra figyelmeztet, hogy senki nem fog a nyomdokaiba lépni, ha Magyarországon nincs, aki tanítsa a jövő generációt.
#fizika
„Szimulált valóságban élünk!” – állítja a Portsmouthi Egyetem fizikusa
Melvin Vopson szerint a fizikának van olyan törvénye, ami alapján valószínűsíthető, hogy az életünk a Matrixban zajlik.
Krausz Ferenc a HVG-nek: „Ha ez sikerül, Magyarországon rakhatjuk le a jövő megelőző orvoslásának alapjait”
Lányaiból talán azért sem lett fizikus, mert látják, hogy egy elszánt tudós reggeltől estig a laborban van. Kiemelkedő képességek helyett inkább ezt, a cél érdekében meghozott áldozatokat tartja fontosnak Krausz Ferenc, akiről kedden a Nobel-bizottság mondta ki, hogy kutatásainak eredményei sorsfordítók az emberiség számára. A fizikussal hosszan beszélgethetett a HVG. Ígéri, amin most dolgozik, az átformálhatja az orvostudományt.
Ki Krausz Ferenc, Magyarország legújabb Nobel-díjasa?
Már korábban is számos elismerést szerzett Krausz Ferenc, aki már évtizedek óta dolgozik a fizika területén: egyebek mellett az ő csoportja állította elő a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat, még a 2000-es évek elején.
Krausz Ferenc, az elektronok lesifotósa: ebből a videóból 8 perc alatt meg fogja érteni, miért járt az idei fizikai Nobel-díj
Krausz Ferenc – Az elektronok lesifotósa címmel készült rövid portrévideó az idei fizikai Nobel-díjat két társával kiérdemlő magyar születésű, Németországban dolgozó tudósról. Az ember mellett a tudomány is előtérbe kerül, a film bemutatja, miért lehetnek szó szerint életbe vágóak Krausz Ferenc és az attoszekundumos fizika felfedezései.
Ez valódi szenzáció: Nobel-díjat kapott Krausz Ferenc fizikus és két társa
Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L'Huillier érdemelte ki idén a fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedd délelőtti bejelentése szerint.
Azt gondolja, nem lehet láthatóan írni a vízbe? Akkor nagyot téved
Egy speciális, igaz, nagyon kicsi tollra van csak szükség, és bármilyen plusz eszköz nélkül lehet írni vagy akár rajzolni a vízbe – bizonyította be egy nemzetközi kutatócsoport.
Newton és Einstein is tévedhetett a gravitációról – alapjaiban változhat meg a fizika egy új felfedezés miatt
Egy dél-koreai tudós olyan gravitációs anomáliát olvasott ki az Európai Űrügynökség Gaia űrteleszkópjának adataiból, amely megkérdőjelezi az univerzumra vonatkozó alapvető ismereteinket
Az MTA volt elnöke szerint Gulyás Gergely hazudik: tanárhiány van, atomháborús fenyegetettség nincs
Pálinkás József úgy látja, a félelemkeltés leghatékonyabban a tudatlanságra alapozható.
A történelem során először sikerült megröntgenezni egy atomot, úgy néz ki, mint egy fekete lyuk
Két amerikai egyetem kutatóinak közösen sikerült létrehozniuk egy olyan röntgengépet, ami egyetlen atomról készített röntgenfelvételt.
2100 méterrel a felszín alatt kapcsolták be az érzékelőt, bejelzett a 240 km-re lévő atomerőmű miatt
Kanadai kutatók korábban úgy gondolták, egy olyan kis detektor, mint amit ők használnak egy földalatti bányában, nem képes nagy érzékenységgel kimutatni a neutrínókat. Kiderült, tévedtek.
Sikerült a lehetetlen: miniatűr napkitörést hoztak létre egy laboratóriumban
Szeretnék jobban megérteni a fizikusok, milyen mechanizmusok miatt alakul ki egy napkitörés. Hogy ezt tanulmányozni tudják, laboratóriumi keretek között alkották meg ennek miniatűr változatát.
100 éve halt meg az ember, aki nélkül egyikünk asztalán sem lenne most ott a termosz
Száz éve, 1923. március 27-én halt meg James Dewar skót kémikus, fizikus, a termosz elődjének a feltalálója, a cseppfolyós és a szilárd hidrogén előállítója.
Kitalálta egy amerikai fizikus, hogyan lehetséges az időutazás
Ronald Mallett, a Connecticuti Egyetem egykori fizikusa gyerekkora óta álmodozik az időutazásról, 77 éves korára pedig kitalálta, hogyan lehetne megvalósítani azt.
Energia minden mennyiségben: mikor lehet valóság a fúziós álmokból?
A fúziós erőművek tiszta, biztonságos és viszonylag olcsó energiát termelnek majd, ám elterjedésükre a legújabb tudományos áttörés ellenére sem számíthatunk az évszázad dereka előtt.
„Képzeljük el, hogy valaki fel akar forralni egy fazék vizet” – hogyan érthető meg az év fúziós energiás bejelentése?
Reményteli kísérleti eredményeket osztottak meg a világgal a fúziós energia előállításán dolgozó tudósok. A mostani kísérlet az elméleti részét igazolja annak, amit a tudósok gondoltak. A gyakorlat keményebb dió.
Magyar kutatók forradalmasíthatják a radioaktív sugárzás mérését, és ez az atomerőművekben és az űrben is jól jöhet
Magyar kutatók újfajta detektort fejlesztenek a radioaktív sugárzás mérésére. A debreceni ELKH Atommagkutató Intézet (ATOMKI) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársai egy különleges ásványcsalád, a perovszkitok tulajdonságait vizsgálták.
Amit senki nem ért, azt most bárki kipróbálhatja: kvantumkorreláció-emulátort tett közzé a Wigner FK
A Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai egy olyan számítógépes hálózati szolgáltatást fejlesztettek ki, amely alkalmas a kvantumos, illetve az úgynevezett nemjelző korrelációk szoftveres megvalósítására. A mindenki számára elérhető szolgáltatástól a kutatók azt várják, hogy új alkalmazások fejlesztéséhez, további felhasználási lehetőségek felfedezéséhez járulhat hozzá.
Feltalálták a szuperanyagot: 5x erősebb a legjobb acélnál is, mégis könnyen alakítható
Krómból, kobaltból és nikkelből álló fémötvözetet sikerült létrehozniuk amerikai tudósoknak, ez a világ legkeményebb anyaga. Annál erősebb, minél jobban lehűtik.
Sikerült egy féregjáratot szimulálni, üzenetet is küldtek át rajta a tudósok
Az amerikai tudósok egy kvantumszámítógép segítségével hoztak létre két, miniatűr fekete lyukat, ami igazolja, létezhetnek a féregjáratok.