Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) történetének legnagyobb magánadományát kapta nemrég, amely komoly segítséget jelenethet a jövőben a Future Circular Collider (FCC) nevű részecskeütköztető létrehozásában. A projekt nagyjából 18 milliárd dollárba kerül, amelyből az Breakthrough Prize Foundation, az Eric és Wendy Schmidt Alap, valamint John Elkann és Xavier Niel milliárdos vállalkozók 1 milliárd dollárt – közel 330 milliárd forintot – finanszíroznak – közölte a CERN.
A felajánlást 2025 végén tették meg a projekt beindítására – jegyzi meg az Interesting Engineering.
Az FCC-t a Nagy Hadronütköztető potenciális utódjának tekintik. A tervek szerint 2030-ban indulhat meg az építése, a működését pedig a 2040-es évek végén kezdheti meg.
„Ez az első alkalom a történelemben, hogy magánadományozók lépnek partnerségre a CERN-nel egy rendkívüli kutatóműszer megépítésében, amely lehetővé teszi az emberiség számára, hogy jelentős lépéseket tegyen az alapvető fizika és az univerzum megértésében” – emelte ki Fabiola Gianotti, a CERN főigazgatója.
A tervek szerint az FCC egy hatalmas, 90,7 km hosszú alagútban kap majd helyet, a felszín alatt nagyjából 200 méteres mélységben. Amikor megépül, majdnem háromszor olyan nagy lesz, mint a jelenleg használt Nagy Hadronütköztető.
https://hvg.hu/tudomany/20250512_cern-nagy-hadronutkozteto-olom-atalakitasa-arannya
A CERN Tanács 2028-ban hozhatja meg a végső döntést, így a kezdeti elektron-pozitron fázis (FCC-ee) építése várhatóan 2030-ban kezdődik, a működése pedig 2047-ben indulhat be. Ez a technológia a nagy pontosságú részecskevizsgálatot teszi majd lehetővé a 2060-as évek elejéig.
Az FCC-ee egy „Higgs-gyárként” szolgálna, amely egymillió Higgs-részecskét állítana elő, hogy tulajdonságaikat tízszeres pontossággal elemezzék, mint amire jelenleg a Nagy Hadronütköztetővel van lehetőség. Az FCC-ee-t aztán 2073 körül váltaná fel az FCC-hh, egy nagy energiájú „felfedezőgép”, amelyet 85 TeV energiájú protonok ütköztetésére terveztek. Ez a második fázis az év végéig számos új részecske felfedezését hozhatja el.
A mostani felajánlás azután történt meg, hogy a hasonszőrű kínai projekt – amely megelőzte volna az európait – támogatása lekerült napirendről, az ugyanis nem szerepel a 2026–2030 közötti ötéves tervben. Peking ugyanakkor 2030-ban újragondolhatja a projektet, ám addig egy olyan együttműködési megállapodás sem elképzelhetetlen, amelyben Kína ipari szakértelemmel és kritikus alkatrészekkel járulhat hozzá a részecskegyorsító megépítéséhez.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
