Egyéves késéssel ugyan, de sikerült a rekorddöntés a genfi CERN, az európai atomkutató központ munkatársainak. A Nagy Hadronütköztetőben (LHC) ugyanis hétfőn sikerült ezermilliárd elektronvolt, azaz 1 TeV energiára gyorsítani a protonsugarakat.
Vannak párhuzamos univerzumok? Mi a helyzet a valósággal? Van egyáltalán értelme megismerni azt, ami körülvesz minket? Áttekintésünket olvashatják a New Scientist alapján a Quantum to Cosmos fesztivál azon kérdéseiről, amik miatt a fizikusok álmatlanul forgolódnak párnáikon.
Charles K. Kao, illetve Willard S. Boyle és George E. Smith amerikai kutatók kapták megosztva kedden az idei fizikai Nobel-díjat.
Az univerzum 90 százalékát a sötét anyag alkotja, aminek mibenlétéről fogalmunk sincsen. Vannak olyan fizikai állandók, amik mégsem állandók. Érthetetlenül erős kozmikus sugárzások érnek minket. Olyan jeleket kapunk, amik nemzetközi egyezmények által tiltott frekvenciatartományban érkeznek hozzánk. A New Scientist válogatásából tallózunk olyan tudományos jelenségekről, amikre még mindig nem találtunk magyarázatot.
A Goldenblog kategóriagyőztese, a Szertár blog ideiglenes kísérleti kémialabort telepített a Margitszigetre. Videósunk is a helyszínen volt.
A felhőket alkotó parányi vízcseppek egyesülésével keletkező esőcseppek a levegővel érintkezve esés közben egyenként deformálódnak és szétrobbannak - ezt francia tudósok fedezték fel, akinek a tanulmánya a Nature Physics című szakfolyóirat legfrissebb számában jelent meg.
Hogyan mérjük meg a fény terjedési sebességét? Tényleg a Jupiter és holdjai segítettek ebben a feladatban a fizikusoknak? Miben hasonlít egy repülőgéphajtómű és egy vízzel töltött műanyagpalack? A Nottinghami Egyetem új weboldalt indított, ahol rövid oktatóvideókban magyarázzák el - tényleg egyszerűen - a világ tudományos alapjait.
A láthatatlanná tevő köpeny, illetve az ultranagy felbontású szuperlencsék után kiderült, létezhet hallhatatlanná tevő köpeny is - az elmélet működik, a gyakorlatot pedig az Illinoisi Egyetem munkatársai végzik - írja a Technology Review. A találmányból első körben mégsem a hírszerzés részesül, hanem a kórházak.
A világ leggyorsabb, folyamatosan működő kameráját fejlesztette ki a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem (UCLA) kutatócsoportja. A hatmillió képkockát rögzítő berendezéssel lökéshullámokat, sejtkommunikációt, idegsejtek működését, lézeres műtéteket, vérképelemzést vizsgálnának.
Nem csupán ízletes a szalonna, hanem annyi energia van benne, hogy még a fémet is meg tudjuk vele olvasztani, derül ki a Popular Science és a Boing Boing TV közös videoblogjából. A fémolvasztás vegetariánus módra is működik: uborkával és kenyérrel.
