A CyberRunner nevű mesterséges intelligenciát svájci mérnökök fejlesztették ki. Működésének pontossága a betanítás folyamán exponenciálisan növekedett, végül pedig legyőzhetetlenné vált egy olyan játékban, amelyhez nem elég annyi, mint a sakkban – érteni kell a fizika törvényeit is.
A Max Planck Asztroifizikai Intézet kutatóit egy dal inspirálta arra, hogy megnézzék, mennyire volt helyes Stephen Hawking elmélete.
„Azt tanultam otthon, hogy a munkában bízzunk, ne a lottó ötösben reménykedjünk” – mondja az attoszekundumos (a másodperc egymilliárdod részének egymilliárdod része) fizika megalapozásáért és az elektronok mozgásának kutatásáért két társával Nobel-díjban részesült 61 éves móri születésű tudós. Krausz Ferenc azt ígéri, átformálhatja az orvostudományt, amin most dolgozik. Portréinterjú. A beszélgetés közvetlenül azután készült, hogy Krausz Ferenc megkapta a Nobel-díjat. A díjat vasárnap adják át, ebből az alkalomból közöljük újra az interjút.
A svájci Nagy Hadronütköztetőnél 54 milliószor kisebb az az eszköz, amit német kutatók fejlesztettek ki. Persze nem is olyan erős, de ez nem is baj: gyógyításra éppen így lehet alkalmas.
Finn vegyészeknek sikerült egy olyan bevonatot készíteniük, amely minden eddiginél csúszósabbá teszi azokat a felületeket, melyeknél ez kifejezetten hasznos.
Cambridge-ben lett kommunista, megjárta a Rákosi-rendszer börtönét, és ott indult el a tudományos karrierje. Hatvany József báró a haláláig hű maradt a Kádár-rendszerhez, miközben megalapozta Magyarországon a számítástechnika tudományát.
Pedig a világhírű magyar tudós is arra figyelmeztet, hogy senki nem fog a nyomdokaiba lépni, ha Magyarországon nincs, aki tanítsa a jövő generációt.
Melvin Vopson szerint a fizikának van olyan törvénye, ami alapján valószínűsíthető, hogy az életünk a Matrixban zajlik.
Lányaiból talán azért sem lett fizikus, mert látják, hogy egy elszánt tudós reggeltől estig a laborban van. Kiemelkedő képességek helyett inkább ezt, a cél érdekében meghozott áldozatokat tartja fontosnak Krausz Ferenc, akiről kedden a Nobel-bizottság mondta ki, hogy kutatásainak eredményei sorsfordítók az emberiség számára. A fizikussal hosszan beszélgethetett a HVG. Ígéri, amin most dolgozik, az átformálhatja az orvostudományt.
Már korábban is számos elismerést szerzett Krausz Ferenc, aki már évtizedek óta dolgozik a fizika területén: egyebek mellett az ő csoportja állította elő a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat, még a 2000-es évek elején.
Krausz Ferenc – Az elektronok lesifotósa címmel készült rövid portrévideó az idei fizikai Nobel-díjat két társával kiérdemlő magyar születésű, Németországban dolgozó tudósról. Az ember mellett a tudomány is előtérbe kerül, a film bemutatja, miért lehetnek szó szerint életbe vágóak Krausz Ferenc és az attoszekundumos fizika felfedezései.
Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L'Huillier érdemelte ki idén a fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedd délelőtti bejelentése szerint.
Egy speciális, igaz, nagyon kicsi tollra van csak szükség, és bármilyen plusz eszköz nélkül lehet írni vagy akár rajzolni a vízbe – bizonyította be egy nemzetközi kutatócsoport.
Egy dél-koreai tudós olyan gravitációs anomáliát olvasott ki az Európai Űrügynökség Gaia űrteleszkópjának adataiból, amely megkérdőjelezi az univerzumra vonatkozó alapvető ismereteinket
Pálinkás József úgy látja, a félelemkeltés leghatékonyabban a tudatlanságra alapozható.
Két amerikai egyetem kutatóinak közösen sikerült létrehozniuk egy olyan röntgengépet, ami egyetlen atomról készített röntgenfelvételt.
Kanadai kutatók korábban úgy gondolták, egy olyan kis detektor, mint amit ők használnak egy földalatti bányában, nem képes nagy érzékenységgel kimutatni a neutrínókat. Kiderült, tévedtek.
Szeretnék jobban megérteni a fizikusok, milyen mechanizmusok miatt alakul ki egy napkitörés. Hogy ezt tanulmányozni tudják, laboratóriumi keretek között alkották meg ennek miniatűr változatát.
Száz éve, 1923. március 27-én halt meg James Dewar skót kémikus, fizikus, a termosz elődjének a feltalálója, a cseppfolyós és a szilárd hidrogén előállítója.
Ronald Mallett, a Connecticuti Egyetem egykori fizikusa gyerekkora óta álmodozik az időutazásról, 77 éves korára pedig kitalálta, hogyan lehetne megvalósítani azt.
