A fogmosás az egyik legtermészetesebb napi rutinunk, mégis sokan rosszul csinálják, vagy épp a kevésbé fontos eszközöktől várják a megoldást. A Kösz, jól podcast évadnyitó adásában dr. Tihanyi Dóra fogorvossal, parodontológussal beszélgettünk arról, min múlik valójában a szájüreg egészsége, és hogyan lehet egy egyszerű, követhető rutinnal megelőzni a leggyakoribb problémákat.
Létezik ökölszabály-szerű ajánlás is arra, hogy meddig érdemes ugyanazzal az eszközzel sikálni a fogainkat, de jobban járunk, ha inkább a szemünket használjuk a csere idejének megállapításához.
Sokkal jobb esélyei vannak a fogak megmentésének, mint néhány évtizede – feltéve, hogy a páciens hajlandó többet tenni a szájhigiénia érdekében.
Brit kutatók vizsgálata alapján a böjtölés egy formája rendkívül jót tesz nemcsak a szájüreg, de az egész szervezet gyulladásos paramétereinek.
Egyetlen falat jeges fagylalt, egy korty hideg ital vagy akár egy gyors fogmosás – és hirtelen éles, villanásszerű fájdalom hasít a fogakba. Nem tart sokáig, de elég ahhoz, hogy legközelebb már óvatosabban nyúljunk a kedvenc hideg vagy meleg ételeinkhez. Sokaknál ez visszatérő élmény, amely fokozatosan a mindennapok részévé válik, mégis kevesen tudják pontosan, mi áll mögötte.
„Megdőlt a régi tézis, amely szerint a szem a lélek tükre” – mondja Konrád László fogorvos, de ennél jóval többet is állít: tudatos szokásokkal és egy kis külső segítséggel egy életen át megőrizhetjük saját fogainkat. Miért idegenkedik a gyökérkezeléstől és a koronáktól? Milyen új anyag viselkedik majdnem olyan tökéletesen, mint a fogzománc? Mi okozhat fogászati gócot?
A fogak ápoltságából akár a hátralévő életévek számára is következtetni lehet – állítják az Oszakai Metropolitan Egyetem kutatói.
Sose késő, hogy nekifogjunk a fogszabályozásnak, történjen bár esztétikai vagy egészségügyi okból. Ma már attól sem kell tartani, hogy szégyenérzet társul az eszköz viseléséhez, és a lehetőségeknek csak a pénztárca szab határt. Dr. Tokai Évával, a Semmelweis Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézetének munkatársával beszélgettünk arról, mit nyerünk a fogszabályozással, és mire kell elszánni magunkat, ha elkezdjük.
A sertések életük során akár hatszor is újra tudják növeszteni a fogaikat, ezt a tudást igyekszik megérteni egy kutatócsapat. A cél, hogy emberek is képesek legyenek erre.
Még 2024 elején közölték a tudósok, hogy az idei évben megkezdik a fognövesztő gyógyszer tesztelését embereken – ami az év vége előtt valóban meg is indult.
Rengeteg tévhit övezi a fogfehérítést és a szájápolást. Hogyan lehet biztonságosan otthoni körülmények között árnyalatokat javítani fogaink fehérségén, és mikor érdemes ezt szakemberre bízni? Miért kellene sok felnőttnek gyerekfogkefét használnia, és milyen betegségeket okozhatnak az elhanyagolt fogak által a véráramba kerülő baktériumok?
Régóta beszéltek arról, a korábban drog- és alkoholfüggőséggel küzdő színésznek mennyire rossz a szájhigiéniája.
Ha minden jól megy, néhány éven belül már kereskedelmi forgalomba is kerülhet az a gyógyszer, mely képes lehet megindítani a fognövekedést – legyen szó veleszületett foghiányban szenvedőknél, vagy olyanokról, akik elvesztették a fogaikat.
Ha hatékonynak bizonyul, a jövőben akár azoknál is áttörést hozhat az a fognövesztő gyógyszer, akik születésük óta fogsor nélkül élnek.
Egy fogorvos megválaszolta, mikor és miért célszerű elvégezni a reggeli fogmosást. Kitért arra is, napi hányszori fogmosás jó.
Közel lehet az áttörés, hogy a fogvesztés ne legyen egy végleges állapot, és a fogakat érintő veleszületett betegségekben szenvedők is képesek legyenek fogakat növeszteni.
A fogászatban teljesen újnak számító módszert fejlesztenek a fogágybetegségek kezelésére a Semmelweis Egyetemen (SE) – közölte hétfőn az intézmény.
Az első állatkísérletek eredményesen zárultak, így a tervek szerint hamarosan embereken is kipróbálják azt az új gyógyszert, amit japán kutatók fejlesztettek ki, kimondotta a fogak növesztésére.
A megalodon fogainak geokémiai vizsgálata világított rá arra, hogy szemben sok cápával, az őscápa valójában melegvérű lehetett.
Táplálkozásuk miatt alig akadt rossz foguk a kora bornzkori gyerekeknek – derült ki egy osztrák tanulmányból. A kutatók hozzátették, 2018-ban az ausztriai iskolakezdők felének voltak szuvas fogai.
