A sertések életük során akár hatszor is újra tudják növeszteni a fogaikat, ezt a tudást igyekszik megérteni egy kutatócsapat. A cél, hogy emberek is képesek legyenek erre.
Még 2024 elején közölték a tudósok, hogy az idei évben megkezdik a fognövesztő gyógyszer tesztelését embereken – ami az év vége előtt valóban meg is indult.
Rengeteg tévhit övezi a fogfehérítést és a szájápolást. Hogyan lehet biztonságosan otthoni körülmények között árnyalatokat javítani fogaink fehérségén, és mikor érdemes ezt szakemberre bízni? Miért kellene sok felnőttnek gyerekfogkefét használnia, és milyen betegségeket okozhatnak az elhanyagolt fogak által a véráramba kerülő baktériumok?
Régóta beszéltek arról, a korábban drog- és alkoholfüggőséggel küzdő színésznek mennyire rossz a szájhigiéniája.
Ha minden jól megy, néhány éven belül már kereskedelmi forgalomba is kerülhet az a gyógyszer, mely képes lehet megindítani a fognövekedést – legyen szó veleszületett foghiányban szenvedőknél, vagy olyanokról, akik elvesztették a fogaikat.
Ha hatékonynak bizonyul, a jövőben akár azoknál is áttörést hozhat az a fognövesztő gyógyszer, akik születésük óta fogsor nélkül élnek.
Egy fogorvos megválaszolta, mikor és miért célszerű elvégezni a reggeli fogmosást. Kitért arra is, napi hányszori fogmosás jó.
Közel lehet az áttörés, hogy a fogvesztés ne legyen egy végleges állapot, és a fogakat érintő veleszületett betegségekben szenvedők is képesek legyenek fogakat növeszteni.
A fogászatban teljesen újnak számító módszert fejlesztenek a fogágybetegségek kezelésére a Semmelweis Egyetemen (SE) – közölte hétfőn az intézmény.
Az első állatkísérletek eredményesen zárultak, így a tervek szerint hamarosan embereken is kipróbálják azt az új gyógyszert, amit japán kutatók fejlesztettek ki, kimondotta a fogak növesztésére.
A megalodon fogainak geokémiai vizsgálata világított rá arra, hogy szemben sok cápával, az őscápa valójában melegvérű lehetett.
Táplálkozásuk miatt alig akadt rossz foguk a kora bornzkori gyerekeknek – derült ki egy osztrák tanulmányból. A kutatók hozzátették, 2018-ban az ausztriai iskolakezdők felének voltak szuvas fogai.
Véletlenül bukkantak kutatók egy kőbányában egy pteroszaurusz, azaz egy repülő őshüllő maradványaira. A lelet számos érdekességgel szolgál, melyek árulkodnak a faj életmódjáról is: a tudósok szerint a kampós, fésűszerű fogazatával szűrte ki táplálékait a vízből.
Bár fogínybetegségről hallva sokan csak a fogak elvesztésének veszélyére gondolnak, számos olyan betegség van, amelyek – a legújabb kutatások szerint – kapcsolatban lehetnek a fogínyt érintő gyulladásos elváltozással.
Sok fogkrémet fogfehérítő tulajdonsággal hirdetnek, de bizonyítottan látványos hatásuk a fogászati fogfehérítő kezeléseknek van. Azok viszont árthatnak a fogzománcnak. Kínai kutatók a minap olyan gélt mutattak be, amely mellékhatások nélkül képes a fehérítésre.
Rendszeres tisztítás, különböző higiéniai eszközök használata, tudatos táplálkozás és minimum évenkénti szűrővizsgálat: ezekre mind szüksége lesz, ha egészséges fogakat szeretne.
Az orvosok is megdöbbentek a ritka rendellenességen.
Kinek mihez van tehetsége, ugyebár.
Két hipotézis is létezik.
Építési munkálatok során bukkantak rá a fogakra. Egyelőre rejtély, hogy a körülbelül ezer darab emberi fog miként kerülhetett a falba, de annyi bizonyos, hogy az elmúlt 118 évben két fogorvos is lakott az épületben.
