A dolgozó magyarok számán egyelőre nem látszik, mekkora baj lehet a gazdasággal. Minimálisan csökkent csak a foglalkoztatottság augusztusban, az egy évvel ezelőttinél pedig még mindig jóval magasabb.
Jóval többen dolgoznak ma Magyarországon, mint egy éve, de a júliusi foglalkoztatottsági számokban már látszanak baljós jelek. Arra viszont még várni kell, hogy kiderüljön, ez egy egyszeri megingás volt-e, vagy egy munkaerőpiaci válság kezdete.
A magas foglalkoztatottságot még a koronavírus sem rengette meg, de a növekedő rezsivel és inflációval a javuló szegénységi mutatók vissza is fordulhatnak – mondja a Tárki vezető kutatója, Gábos András. Interjú.
Jócskán megugrott a foglalkoztatottak száma májushoz képest, és az eddigi legtöbb dolgozót felmutató márciushoz képest is tekintélyes volt a növekedés.
A tavasz elejéhez képest egy kicsit csökkent a foglalkoztatottak száma, de az egy évvel korábbinál sokkal magasabb.
Március óta 9 ezren vesztették el az állásukat, de továbbra is úgy tűnik, hogy inkább a munkaerőhiány okozhat problémákat, nem a munkanélküliség.
Úgy tűnik, bármilyen sokat is árt az orosz–ukrán háború a magyar gazdaságnak, a cégek dolgozói létszámmal kapcsolatos terveit nem befolyásolja.
Finoman fogalmazva is izgalmas munkaerőpiaci folyamatokat láttunk az elmúlt két évben, bár ezeknek az izgalmaknak a nagy részéről örömmel lemondtunk volna. 2020 tavaszán gyakorlatilag leállt a gazdaság, majd a felpörgés után 2020-21 fordulóján újra leállítottak néhány szektort, az azt követő visszarendeződést alaposan megnehezítette az ellátási láncok világszintű akadozása. E közben pedig nagyot nőttek a bérek, már persze azoknak, akik megtartották az állásukat, most pedig újabb válságtól félhetünk, miközben újra itt van a korábbi évekből jól ismert munkaerőhiány. Megnéztük, melyik munkakörök és iparágak szenvedték meg a legjobban az elmúlt két évet, és melyek bírták ki egészen könnyedén.
Jó volt a munkaerőpiaci helyzet februárban, és egyelőre nem úgy tűnik, hogy a háború komoly károkat okozna ezen a téren. A Fidesz nem tudta12 év alatt sem egymillióval növelni a foglalkoztatottságot, a tavaly ilyenkorihoz képest viszont jó a helyzet.
Az egy évvel korábbihoz képest jelentős növekedést mértek a foglalkoztatottságban, de 2021 végéhez viszonyítva már romlás látszik. Ezt részben a közmunkások januári elküldése okozta, de a hiánygazdaság jelei is megmutatkoznak a számokban.
3,7 százalékos munkanélküliséggel ért véget 2021, az egész év átlagában a munkanélküliség 4,1 százalék volt.
Már az augusztusi 445 nap is rekordnak számított.
Ősszel folytatódott a munkanélküliség csökkenése, illetve a foglalkoztatottság lassú növekedése. A munkanélküliségi ráta 3,6 százalékra mérséklődött a szeptember–novemberi időszakra, míg a foglalkoztatási ráta 74 százalékra nőtt.
Ezen a területen is sok szempontból ellentmondásos évet zárt az ország, ráadásul aggasztó tendenciák is erősödtek.
Októberben 4 millió 688 ezer főnek volt állása, míg 189 ezer munkanélküli volt.
A teljes lakosságot nézve az egy évvel korábbihoz képest csökkent a munkanélküliség és nőtt a foglalkoztatottság, azonban a 15–24 közöttiek körében jelentősen romlottak a mutatók. A megelőző hónapokkal összevetve az adatok jelentős munkaerőhiányra utalnak, miközben a munkanélküliek száma lényegében stagnál, vagyis a munkaerő-kereslet és a -kínálat nem talál egymásra.
Miután újraindult a gazdaság, visszaállt a válság előtti állapot: már-már lehetetlen munkaerőt találni az üres álláshelyekre.
4,7 millió fölé nőtt a foglalkoztatottak száma.
Hamar állást találtak sokan, akik a válság alatt elveszítették a munkájukat. Ahogy haladunk, nemsokára a munkanélküliség helyett újra a munkaerőhiány lehet az, ami problémákat okoz.
A válság utáni újraindítás programját vázolta a miniszterelnök.
