66 ezren tértek vissza a munkába márciusban
Nagyot nőtt a foglalkoztatottság, de még így sem érte el a tavaly év végi szintet.
Nagyot nőtt a foglalkoztatottság, de még így sem érte el a tavaly év végi szintet.
Minden korábbinál részletesebb felmérés készült arról, hogy miként ütötte meg a munkaerőpiacot és a cégeket az, amikor tavaly ilyenkor leállt a magyar gazdaság. A cégek bevétele nagyobbat zuhant egy tavasz alatt, mint 2008–2009-ben 12 hónap alatt, az értelmiséget kivéve alig terjedt el a home office, és kis cégek tömege vált zombivá. Innen nézve máris világos, hogy amikor naponta 200 körül áldozatot követel a járvány, miért sokkal nagyobb a lazaság, mint amikor tízen sem haltak meg egy nap.
Januárhoz képest egy kicsit javult a munkaerőpiaci helyzet februárra. Jól látszik a számokon, hogy a válságban hatalmas szakadék lett a férfiak és a nők munkaerőpiaci helyzete között, ahogy az idősek és a fiatalabbak között is.
Szenved a turisztika, a vendéglátás, a kisebb autóipari cégek és a logisztika is, de melyik szektort nevezhetjük a válság legnagyobb vesztesének? Ezt számszerűsítettük az alapján, hányan vesztették el az állásukat, és miként változott a megmaradók fizetése. Az is látszik a számokon: a fiatal, képzetlen dolgozók leépítésével próbált a legtöbb cég spórolni, a kormány munkahelyvédelmi támogatásai pedig legfeljebb tűzoltásra jók.
Óriásit esett a foglalkoztatottság, a munkanélküliség pedig rég nem volt ennyire nagy.
Augusztus után először decemberben lett újra négy és félmilliós a foglalkoztatottság.
Az ősz eleji 63 ezer fős elbocsátási hullám után novemberre 45 ezren visszatértek a munkába.
A munkanélküliség novemberben még nem nőtt, de nőtt azok aránya, akik ugyan állásban voltak, de épp nem dolgoztak. Folytatódott a home office-ban dolgozók arányának növekedése. Jóval több egyéni vállalkozó szüneteltette tevékenységét, mint októberben.
Tíz év alatt 780 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, de közülük 200 ezren nem Magyarországon dolgoznak. A hazai keresők harmadának havi átlagos bevétele nem éri el a minimálbért.
Augusztusban javultak a munkaerőpiaci adatok, ahogy a gazdaság elkezdett kimászni a járvány első hulláma okozta gödörből. Azonban a második hullám miatt ősszel, sőt 2021 elején várhatóan nőni fog a munkanélküliség.
A magyar gazdaság 14,5 százalékkal zsugorodott a második negyedévben, a foglalkoztatottak száma 5,3 százalékkal csökkent. Mindkét adat a harmadik legrosszabb az unióban.
Majdnem négy éve nem volt akkora a munkanélküliség, mint idén május és július között. Júliusban háromezer ember ment vissza dolgozni.
58 ezren visszatértek ugyan a munkába májusról júniusra, de a munkanélküliség így is megugrott. Sokan ugyanis, akik a válság elején elvesztették az állásukat, csak most kerültek be hivatalosan is a munkanélküliek közé, ahogy a korlátozások enyhítésével el tudtak kezdeni munkát keresni.
134 ezerrel kevesebben dolgoztak idén májusban, mint egy évvel korábban, azonban április óta 31 ezren visszaálltak a munkába.
Kiszámolta a KSH: egy hónap alatt egy ezrelékponttal nőtt a munkanélküliség.
Két éven át nem mozdult ki egy szűk sávból a munkanélküliség. Most ennek a trendnek szinte biztosan vége lesz, a legutolsó, még a járvány előtti hónapban épp 4,5 millió alatt maradt a foglalkoztatottak száma.
Még az egy évvel ezelőttinél is tudott egy kicsivel tovább csökkenni a munkanélküliség.
A közfoglalkoztatottak száma 24 ezerrel csökkent.
Mostanra sikerült elérni a foglalkoztatottságban az EU-s célkitűzést.