26 ezren vesztették el az állásukat augusztusban

26 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottság augusztusban – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. A foglalkoztatottak száma 4 millió 678 ezer fő volt ekkor.

Ha viszont havi adat helyett három havi átlagot nézünk, akkor azt látjuk: június és augusztus között 4 millió 659 ezer fő volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma, 12 ezerrel több, mint május és július között, és 40 ezerrel több az egy évvel korábbinál.

A nyers adat szerint ez a legmagasabb foglalkoztatottság, amióta csak mérik, de ezt torzítja, hogy idén már a foglalkoztatottak közé számolják azt a nagyjából 145 ezer embert is, akik a szülés után még nem tértek vissza dolgozni, de van munkahelyük, ahova visszavárják őket. Ha maradtak volna a régi módszertannál, és őket nem számolnánk bele, akkor a 2019. nyári-őszi adatok 3-6 ezer fővel még a mostaninál is jobbak lennének.

Jól látszik a számokon, hogy a magyarországi elsődleges munkaerőpiac húzta fel a foglalkoztatottságot, ott 57 ezerrel többen dolgoznak most, mint tavaly ilyenkor. A Magyarországról dolgozni külföldre átjárók száma 17 ezerrel csökkent egy év alatt, a közmunkásoké pedig gyakorlatilag stagnál, ott 500 fős csökkenést mértek.

Az is egyértelmű, hogy a válság hatásait a legtovább a fiatalok érzik. A 15–24 év közötti korosztályban 10 700-zal dolgoznak kevesebben, mint egy éve. A 25–54 évesek foglalkoztatottsága 21 ezer, az 55–64 éveseké pedig majdnem ugyanennyivel, 19 300 fővel nőtt, vagyis arányaiban az idősek foglalkoztatottsága emelkedett a leginkább.

A munkanélküliség eközben augusztusban 4, június-augusztusi átlagban 4,1 százalék volt. Ez az egy hónappal korábbival pontosan megegyezik, az egy évvel ezelőttinél 0,3 százalékponttal alacsonyabb.

A munkanélküliek 34,6 százaléka már több, mint egy éve nem talált állást, vagyis vagy már a válság előtt sem dolgozott, vagy a járvány első hullámában elvesztette a munkáját és azóta sem talált újat.

Virovácz Péter, az ING elemzője úgy kommentálta a számokat: úgy tűnik, hogy a mostani munkaügyi szabályozási környezet és a munkaerőpiaci súrlódások mellett nem képes tovább bővülni a munkaerőpiaci kínálat.

„A gazdaság tehát robog, de közben a munkáltatók nem képesek betölteni az újonnan létrejövő (és régóta meglévő) üres álláshelyeket, vagyis a Covid-válság előtti munkaerőpiaci állapot kezd visszatérni

 – írta.