Bár nőtt a magyarok vásárlási kedve a harmadik negyedévben, majdnem háromnegyedük továbbra is úgy véli, hogy az ország gazdasági válságban van. A Nielsen felmérése szerint a magyarországi válaszadók harmadának nem marad szabadon elkölthető pénze, ezzel lényegesen rosszabbul szereplünk, mint az európai átlag.
Sokszor csak ígéret a gyártók által feltüntetett alacsony fogyasztási adat. Az alábbi lista autóinak valós adataival a többségünk bőven elégedett lenne.
Az átlagos magyar vásárló havonta egyszer tart élelmiszer-nagybevásárlást, a szűkös anyagi lehetőségek miatt előre megtervezi vásárlásait, 3-4 különböző üzletbe jár és aktívan keresi az akciókat. A fogyasztókat leginkább az árak befolyásolják, és csaknem harmaduk hajlandó lenne üzletet is váltani egy hűségprogram kedvező ajánlatáért. A javuló vásárlói hangulat miatt a vásárlói programok hatása tovább növekedhet a következő években – hívja fel a figyelmet a TCC.
Az almavásárlást szeretné ösztönözni a Nemzetgazdasági Minisztérium, ezért azt üzeni a magyar vásárlóknak, fogyasszanak egy rekesszel több almát, hogy megoldódjon az almatermesztők problémája. Az akció poszterarca Glattfelder Béla gazdaságszabályozási és almaügyi államtitkár lett, aki péntek reggel a József nádor téren látványos mutatványokra is kapható volt.
Több mint egymilliárdan dolgoztak a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban tavaly a világon, ugyanakkor kevesebb mint egytucatnyi cég hatalmas befolyással rendelkezik ezekben a szektorokban. Egy lista a 10 legnagyobb cégről.
Az ADAC a valósághoz jóval közelebb álló saját fogyasztási ciklussal összesen 345 mérést végzett közel két év alatt, amiből kiderül, hogy mely típusoknál tapasztalható a legnagyobb eltérés a gyári fogyasztási értékhez képest.
Az Eurostat szerdán közzétette az egy főre lebontott háztartási fogyasztásokat a különböző uniós tagállamokban. A statisztika szerint egy német, vagy svéd háztartás kétszer olyan jól él, mint egy magyar. A listán mögöttünk csak Horvátország, Románia és Bulgária található.
Március közepén a megújuló energiaforrások felhasználásának arányairól tett közzé statisztikát az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Az uniós tagállamok közül Magyarország, bár közelít 2020-ra kitűzött céljaihoz, az alacsonyabb mutatókat produkálók közé tartozik.
Egyre növekszik a magyarországi szegények száma. Nőnek a jövedelmi egyenlőtlenségek, a háztartások jelentős része nem tudja kifűteni lakását, és a magyarok majdnem harmada érzi úgy, nincs pénze élelmiszerre sem. Az utóbbira elkölthető pénzek szűkössége ugyanakkor rendkívül súlyos problémákat vet fel: kevesebb kitartás a munkában, iskolán kívül éhes gyerekek, több egészségügyi kiadás. Bár az ország gazdasági mutatói javulást mutatnak, a mérsékelt bővülésből úgy fest, rengetegen kimaradnak. Szegénység, ahogy a konyhából látszik.
Öt-hat évvel ezelőtt még pörgött az autó- és ingatlanpiac, sokkal többen jártak belföldre, külföldre nyaralni, és kultúrára is több jutott. A korábban középosztálynak tekintett – de erején felül teljesítő – csoportok tömegesen vonultak ki bizonyos fogyasztási szektorokból. Bármilyen nagyobb költés van porondon, azt ma zömében készpénzből intézik az emberek, alig van hitelből vásárló, és csak a tehetőseknek vannak új megtakarításaik. A középosztályról szóló sorozatunk második része.
