A zöld béka feneke alatt vagyunk megújulóban

Március közepén a megújuló energiaforrások felhasználásának arányairól tett közzé statisztikát az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Az uniós tagállamok közül Magyarország, bár közelít 2020-ra kitűzött céljaihoz, az alacsonyabb mutatókat produkálók közé tartozik.

  • hvg.hu hvg.hu
A zöld béka feneke alatt vagyunk megújulóban

Nemrég tette közzé az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala az egyes tagállamok megújuló energiafelhasznalására vonatkozó statisztikáit. 2012-ben az EU egész energiafelhasználásának 14,1 százalékát fedezték megújulókból, a 2020-as cél a 20 százalék elérése közösségi szinten.

Nem meglepő módon az északi országok – Svédország, Finnország, Dánia – állnak nagyon jól a megújulók tekintetében, Málta, az Egyesült Királyság, Hollandia és Luxemburg a lista végén kullog. A volt szocialista országok közül Bulgária és Észtország már el is érte 2020-ra kitűzött céljait. A kelet-közép-európai tagállamok zömében 13-15 százalék körüli célokat vállaltak.

Az látszik, hogy a régió országai haladnak a kijelölt célok irányába, ám az szembetűnő, hogy a keleti blokk tagállamai közül vannak olyanok (Lettország, Észtország például), amelyek nem ennyire alacsony célokat tűztek ki, és amelynek elérése ráadásul reális cél lehet számukra a mostani adatok alapján. A 2020-ra vállalt célok tekintetében Magyarország vállalta egyik legalacsonyabb arányt.

Németh Lászlóné egy április 1-jei rendezvények mindeközben közölte, hogy "Magyarország 2010 óta minden évben időarányosan teljesítette a teljes megújuló energia részarányára vonatkozó céljait, és már 2012 végére elérte a 2016-ra kitűzött mértéket."

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

A végtelen lehetőségek iparága

Az űrgazdaság egyre szélesebb lehetőségeket kínál már a kisebb cégek számára is. Pályázati források is rendszeresen elérhetők a vállalkozások számára.

Az Otthon Start hitel tényleg a csalárd osztogatás állatorvosi lova

Az Otthon Start hitel tényleg a csalárd osztogatás állatorvosi lova

Hangulatjavító intézkedések özönét zúdítja a kormány a választókra a Pride után, de még a támogatott lakáshitel is arról szól, hogy az állam kivonul a család- és szociálpolitikából, és a felelősséget az egyénre tolja. Hogyan járhatnak jól a magas jövedelműek az új kedvezményes hitellel? Miért maradnak ki a közszféra dolgozói ebből az osztogatásból is? Mi történne, ha nálunk is lengyel mintára emelnék a nyugdíjakat? Három szakértőt kérdeztünk.