Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az Eurostat szerdán közzétette az egy főre lebontott háztartási fogyasztásokat a különböző uniós tagállamokban. A statisztika szerint egy német, vagy svéd háztartás kétszer olyan jól él, mint egy magyar. A listán mögöttünk csak Horvátország, Románia és Bulgária található.
Kétszer olyan jól él egy német, vagy svéd háztartás, mint egy magyar – derül ki az unió statisztikai hivatala, az Eurostat ma közzétett statisztikáiból. Az Eurostat a vásárlóerő paritáson mért egyéni fogyasztást (AIC) mérte az EU 28 tagállamában és Európa más országaiban.
Nem meglepő módon a gazdagabb országokban jelentősen nagyobbak a költési lehetőségek, mint a szegényebbekben. Luxemburg például az uniós átlag 138 százalékát hozza, őket követik a németek 125 százalékkal, a listán a továbbiakban a többi skandináv és nyugat-európai állam található.
A régióból Litvánia áll az első helyen az EU-átlag 78 százalékával, őket követik a szlovének, lengyelek, szlovákok, csehek és lettek. Magyarország az uniós átlag 63 százalékán található, holtversenyben az észtekkel, csak a horvátokat, románokat és bolgárokat tudtuk lekörözni.
Megjegyzendő, hogy az értékek jelentősen együttmozognak a GDP-vel: amelyik ország gazdasági fejlettsége meghaladja az uniós átlagot, ott az uniós átlagot meghaladóak a háztartások költései is, ahol viszont alacsonyabb a GDP, ott mérsékeltebb költési szintre képesek a háztartások.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A papírmentes nyugtaadás mellett egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az átállás.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Ez azért furcsa, mert másfél éve még ő kérte ezt. A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Az Átlátszó által indított per tárgyalására mást küldött maga helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.