A kezelő adatai arra utalnak, hogy hajnalban újraindul az orosz gáz szállítása Európa felé az Északi Áramlat 1 gázvezetéken. Ahogy korábban, most is csak a vezeték kapacitásának ötödét használják majd ki.
Az uniós gáztárolók töltöttsége elérte a 80 százalékot – jelentette be az Európai Parlament szakbizottsága előtt Mechthild Wörsdörfer, az Európai Bizottság energiaügy főigazgatóságának helyettes vezetője. A hírt később az Európai Bizottság szóvivői szolgálata is megerősítette.
Az Uniper azért került szorult helyzetbe, mert a Gazprom orosz állami energetikai óriáscég nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit.
Az Európai Bizottság – ezúttal az emberijog-sértésektől nem zavartatva – szorosabb kapcsolatra törekszik Azerbajdzsánnal. Ennek köszönhetően nő az azeri gázexport, bár az az orosz gázt közel sem lesz képes pótolni. Távlati projekt tengeri szélerőművek építése és az áram Európába szállítása – erre a vonatra most a magyar kormány is igyekszik felkapaszkodni.
Teljesen normális, hogy a gáz fűtőértéke ingadozik, jogszabályilag az ingadozás mindössze 5 százalék lehet. A lakosság épp az ingadozás miatt az elfogyasztott energia után fizet, nem pusztán az elfogyasztott köbméter számít. A kormány ezzel eredetileg nem számolt az új rezsiszabályozás kialakításakor, ezt most korrigálják.
Tavaly ilyenkor 50 euró alatt volt a földgáz ára, most pedig már 220 euró fölött. Ha további 60%-os növekedés várható, akkor ez felboríthatja az új magyar rezsirendszert is, vagyis elképzelhető, hogy a kormány nem tudja biztosítani a kedvezményes árat azoknak sem, akiknek a fogyasztása átlag alatti.
Noha az elmúlt időszakban az olajárak a háború előtti idők szintjére csökkentek, több olyan, részben éppen a háborúból eredő kockázati tényező van, ami miatt ez az áresés kérészéletű lehet. Az egyik kockázat éppen az, ha bekövetkezik az, amitől Európa fél és télen gázválság lesz. De Líbia, Brazília, Irak és Irán is kockázatot jelent.
A szovjet idők alkonyán Moszkva hátráltatni próbálta Litvánia függetlenségét. A Nyugat akkor is habozott, de a litvánok hazafisága, no meg a piaci viszonyok és a szovjet hatalmi viszályok megtették a magukét.
Éles a gáztakarékossági rendelet, ennek értelmében a tagállamok – egyelőre önkéntes alapon – 15 százalékkal csökkentik gázfelhasználásukat az idei téli szezonban. Ha gázhiány lenne, a spórolás kötelezővé válik.
Amióta Moszkva a gázcsap elzárásával fenyegeti Európát, háttérbe szorulnak a környezetvédelmi szempontok, mert földgázra nagyon nagy szükség van. Németországban, ahol pedig a Zöldek kormányon vannak, engedélyeztek egy fúrást egy természetvédelmi terület közelében.
Befejeződött ugyanis Németországban az Északi Áramlat-1 földgázvezetékhez szükséges turbina karbantartása.
Miközben a kormány felpörgetné a fűtőanyag-tartalékolást, rekordösszegeket fizetünk a Népszava számítása szerint.
Különösen Németországot és Lengyelországot hozhatja ez kellemetlen helyzetbe- írja a brüsszeli Politico.
A gázcsapok letekerése miatt nemcsak azon agyalhatunk, hogy mivel fogunk télen fűteni, hanem azon is, hogy mit fogunk enni a következő években. Gázzal készül ugyanis az egyik legelterjedtebb műtrágyatípus, és ha nem szórják tápanyaggal a termőföldeket, krízisbe fordulhat a tömegek élelemmel való ellátása, különösen olyan aszályos időkben, mint a mostani.
A fűtés korlátozásáról és a díszkivilágítás lekapcsolásáról is határoztak a gázhiánytól tartva.
Ezt azért mondhatja, mert vállalata nemcsak a Gazprommal áll szerződésben, de LNG-t is vásárol Katartól, illetve részesedése van a norvégiai gázmezőkben.
Az Európai Bizottság elnöke szerint az uniós tagállamoknak közösen kell lépni, és szolidárisnak kell lenniük egymással.
Győzelemként és Putyin megosztó törekvéseivel szemben az EU egységének demonstrálásaként tálalták az uniós gázspórolási tervet, ami tele van kompromisszummal, és csak Magyarország szavazott ellene.
Ennek értelmében az energiaellátási krízis miatt a most következő télen a tagállamok 15 százalékkal kevesebb gázt fogyasztanak. A terv betartása alól ugyanakkor több tagállam is felmentést kaphat.
