Nem zárnak be a budapesti fürdők, de drágább lesz látogatni őket

Egy fürdőt sem zár be a Fővárosi Önkormányzat Budapesten a megugró közüzemi számlák ellenére, egyikben-másikban azonban rövidülhet a nyitvatartás, illetve egyes szolgáltatásokat korlátozhatnak, és emelik a belépők árát.

  • hvg.hu

Brutálisan megnőttek a Népszava beszámolója szerint a fővárosi fürdőket és strandokat üzemeltető cég, a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei (BGYH) Zrt. rezsiszámlái is: míg tavaly 38 forintos áron tudták beszerezni kilowattonként az áramot, idén már 83 forintot kell fizetniük. Jövőre pedig még ennél is többet, mert decemberben lejár az energiaszállítási szerződésük, a bekért ajánlatok pedig az idei ár három és félszereséről szólnak.

A földgáz esetében még rosszabb a helyzet: tavaly 74, idén 205,6 forintot fizetnek köbméteréért, október 1-jétől viszont már 1300-at. Ez a 2021-es árhoz viszonyítva 18-szoros drágulás. Mindezek miatt a cég energiaszámlái az idei 1,4 milliárd forintról 4 milliárdra nőhetnek jövőre.

A lappal a cég vezérigazgatója, Szűts Ildikó azt közölte, hogy bezárásra nem készülnek, de bizonyos fürdőkben rövidülhet a nyitvatartás, illetve egyes szolgáltatásokat korlátozhatnak, például kevesebb szaunát fűtenek fel.

Létszámleépítést nem terveznek – nyáron a szezonális alkalmazottakkal együtt 1200 munkavállaló dolgozott a fürdőkben –, télen ezren maradnak.

A jegyáremelést ugyanakkor elkerülhetetlennek nevezte a vezérigazgató. Az egyszeri, év közbeni emelés után a BGYH szeptember 10-től újabb 15 százalékkal többet kér a Széchenyi, a Rudas és a Gellért fürdő hétvégi belépőiért. Ezekben a vendégek 80 százalékát külföldiek teszik ki.

A cég első féléve idén nagyon sikeres volt, így annak ellenére is nyereséges lehet az év végére, hogy megugrottak az energiaköltségek, elszállt az infláció és a háború miatt elmaradtak a forgalom 15 százalékát kitevő orosz és ukrán vendégek.

„Gyertyafényben lehet olvasni, de egy színházi előadást nem szerencsés világítás nélkül megtartani"

Hozzászólások

Útmutató cégvezetőknek

Pénznemváltás

Egy társaság bármikor dönthet arról, hogy egy másik devizanemben vezeti a könyvelését?