A vállalatok gázfogyasztása nőtt, a lakosságé viszont annyira visszaesett, hogy az ország összfogyasztása 2016 óta nem látott szintre zuhant. Az állami MVM rengeteg orosz gázt vásárolt, miközben nőtt a gázexport.
A Török Áramlat üzemeltetésében részt vevő holland vállalat kivonulása után kérdés, meddig képes Oroszország működtetni a vezetéket, amelyen keresztül a Gazprom Magyarországra is szállít. Ha a Török Áramlat elesik, egy opció marad: az ukrajnai Testvériség vezeték.
Orbán Viktor immár teljesen türknek érzi magát, a magyar miniszterelnök a Türk Államok Szervezetének asztanai csúcstalálkozóján egy kicsit megint pocskondiázta az EU-t, majd a mennyekbe magasztalta a türk világhoz tartozó államokat. A miniszterelnök viselkedése több okkal is magyarázható: miközben a térség országaiból nagy mennyiségű földgázt lehet vásárolni, természetes reakció az, hogy valaki ott érzi jól magát, ahol úgy érzi, tisztelik és ahelyett, hogy a jogállamiság helyzete miatt kérnék számon, inkább díszruhába öltöztetik. Ráadásul még a helyi demokráciafelfogás is hasonló az orbánihoz.
A legtöbb uniós országban a 100 százalékot közelíti, egyes országokban még az elméleti maximumot is meghaladja a gáztárolók töltöttségi szintje. Szinte biztos, hogy télen nem lesznek semmiféle ellátási problémák.
A kormány közlése szerint már nyárra elérte az előírt feltöltési arányt Magyarország.
Szélsőséges esetben a szállítások leállítása lehet a Bulgária által az orosz gáztranzitra kivetett különadó vége. Magyarország közben még több gázt vesz a Gazpromtól.
Új helyzet állt elő azzal, hogy Bulgária különadót vetett ki a Török Áramlaton keresztül érkező orosz földgázra.
Az üzemeltetők szivárgásra gyanakodnak.
Vasárnap reggel lehetséges szivárgás miatt leállították a finn-észt tenger alatti gázvezetéket.
Az Európai Parlament megszavazhat ugyan büntető intézkedéseket Azerbajdzsán ellen a Hegyi-Karabah tartomány elfoglalása és az örmények elűzése miatt, de az Európai Bizottság aligha alkalmaz szankciókat Baku ellen, hiszen az Európai Uniónak szüksége van az azeri földgázra – fogalmazza meg a tényállást a brüsszeli Politico.
A Kreml szerint azonban a szerződések Moldova és a Gazprom között továbbra is hatályosak, ráadásul az orosz vállalatnak 700 millió dolláros követelése van Moldova felé.
A délkelet-ázsiai országnak óriási szüksége volna tőkére, technológiára és piaci hozzáférésre, míg Washington a félvezetőipar következő központját, illetve ígéretes energetikai partnert lát Hanoiban.
Komoly földtani kockázattal is járhat az, hogy Magyarország próbál függetlenedni az importált energiától, és helyben termeli ki a nyersanyagokat. Okozhat-e hosszú távon ez a törekvés erős földrengéseket, és egyáltalán, mennyire van kitéve az ország a természeti katasztrófának? Szakemberek segítségével vettük végig, hogy pontosan mi áll a hazai földrengésekről szóló hírek hátterében, hogyan értelmezzük a magnitúdó és a rengésfészek mélységére vonatkozó értékeket és arra is kerestük a választ, hogy miért érezzük azt, hogy hirtelen megsokszorozódott a földmozgások száma.
Már 5,7 milliárd köbméter földgáz áll rendelkezésre.
Egyezséget kötöttek az LNG-dolgozók szakszervezeteivel, elhárult a sztrájkveszély az egyik cégnél, esni is kezdett a tőzsdei gázár, ami már olcsóbb, mint amennyiért az oroszoktól vesszük. Kérdés, mire jutnak a másik cégnél?
90 százalék: ennyivel a fűtési szezon kezdete előtt még sohasem sikerült ilyen biztonságos helyzetet elérni az Európai Unióban, ami Putyin zsarolási lehetőségeit jelentősen korlátozza. Más kérdés, hogy a cseppfolyósított földgáz drágább, mint a vezetékes orosz.
Energiaspórolásra ösztönzés helyett megint pazarlásra noszogatná a lakosságot az Orbán-kormány minap közzétett tervezetcsomagjának rezsireformáló intézkedése. A kabinet a RepowerEU-forrásokért fűt-fát ígér Brüsszelnek, de a koncepció java része tényleg jónak tűnik. A lakásfelújítási program viszont továbbra is mostohagyerek: már a terve is csak a kirakatba jó.
A külügyminiszter beszélt az orosz miniszterelnök-helyettessel is, az orosz gáz- és olajszállítmányok jövőjéről.
