A nagyon drágán vett orosz gáz nem csak hatalmas nem realizált pénzügyi veszteséget jelent, de komoly pluszköltség a tárolása, és a megvásárlására felvett hitel törlesztése is.
Nagy lépést tett az EU, amikor a júniusban elfogadott 14. szankciós csomagjában célba vette az orosz cseppfolyós gáz (LNG) importját. Csakhogy közben egyre halmozódnak a jelek, hogy Moszkva erre is előre készült, és az olajtankereihez hasonlóan az LNG-jének is elkezdte kiépíteni az árnyékflottát. Folytatódik a büntető és a büntetett macska-egér játéka, a tét az orosz gazdaság egyik nagy reményű iparágának jövője.
A háttérben főként az olaj árának emelkedése és a gyengülő rubel áll.
Ellentétes a magyar szabályozás az uniós joggal, amennyiben a gázhálózatot használó ügyfeleket nem tekinti a rájuk rótt rendszerdíjak érintettjeinek, s így nem biztosít számukra hatékony jogorvoslatot. Folk György és Kovács Gábor írása.
Az uniós országok között Magyarországon jött össze a legvaskosabb külkereskedelmi deficit Oroszországgal szemben.
A trend a szakértők szerint nem lesz tartós.
Az MVM azeri gázmező-bevásárlása jó üzletnek tűnik, és illeszkedik az uniós stratégiai célokhoz is, ám az ellátásbiztonságot nem javítja. Az ottani molekula egyelőre aligha érkezik Magyarországra.
A Shah Deniz mező főtulajdonosa a brit BP. Szijjártó Péter részleteket nem árult el, magyar részről vélhetően az állami MVM vásárol pár százalékos tulajdonrészt.
A külgazdasági és külügyminiszter energetikai kérdésekben nyilatkozott a paksi bővítésről és a gázinfrastruktúra fejlesztéséről.
A kormányrendelet szokatlan módon már kihirdetése napján, azaz csütörtökön 23 órakor hatályba lép.
Bővül a Corvinus projekt és a hazai gázkitermelés Sarkad határában.
Az uniós tagállamok megegyeztek abban, hogy tovább folytatják az önkéntes földgázfelhasználás-csökkentést. Az energiaügyi miniszterek találkozóján kialakult közös álláspont szerint bár az EU-ban javult az ellátásbiztonság, további keresletcsökkentésre van szükség ahhoz, hogy a következő télre elegendő gáz tárolását lehessen biztosítani.
Csont nélkül lehozta Európa az idei telet is: Oroszország már csak kisebbségi gázellátó a kontinensen, az új partnerek nem szórakoznak, hanem szállítanak, így a tárolók normális áron teltek csurig. A nagyon enyhe tél miatt pedig igazán fűteni se kellett, ezért a készletek különösebben ki se fogytak. A cseppfolyós gáz lett a megmentő, kialakulni látszik egy új függési rendszer, és mivel az USA épp behúzta az LNG-kéziféket, esélyes, hogy Moszkva után Doha lesz a hűbérúr.
Magyarország Törökország felé nyújtózkodik földgázért, Orbán Viktor pedig csúnyán keresztbe tehet a NATO-főtitkári poszt várományosának, Mark Rutténak.
Siker esetén sokkal többet lehetne megtudni a vulkánok működéséről.
Bécs orvosolná az orosz gáztól való 98 százalékos függőségét, de ez nem lesz egyszerű.
Ezen a télen már biztos nem lesz semmi gond, a tározók töltöttsége a hideg idő után is magas.
A jelenlegi árakhoz képest közel tízszeres áron vett gázt a kormány 2022 nyarán. Ez a készlet még mindig megvan, ilyen árak mellett hatalmas nem realizált veszteségként.
A vállalatok gázfogyasztása nőtt, a lakosságé viszont annyira visszaesett, hogy az ország összfogyasztása 2016 óta nem látott szintre zuhant. Az állami MVM rengeteg orosz gázt vásárolt, miközben nőtt a gázexport.
A Török Áramlat üzemeltetésében részt vevő holland vállalat kivonulása után kérdés, meddig képes Oroszország működtetni a vezetéket, amelyen keresztül a Gazprom Magyarországra is szállít. Ha a Török Áramlat elesik, egy opció marad: az ukrajnai Testvériség vezeték.
