A Café Bábel folyóiratban Zatykó Judit–Schumann Róbert: Amikor százezer ajtó kinyílik című cikkében a szociológus szerzőpáros azt a közvélemény-kutatást elemezte, amely arról szólt, hány magyar segített a menekülteknek.
Markóval az Eső című szolnoki folyóirat főszerkesztője, Jenei Gyula beszélgetett.
Az erről szóló vizsgálat eredményétől már annál boldogabb.
Törvényes, szabályos és indokolt volt a Kúria szerint, hogy megjelenhetett a K. Endre kegyelméről szóló határozatot is tartalmazó dokumentum folyóiratukban.
Bár korábban még Völner Pál értekezett benne arról, a kijátszható végrehajtással sérül a jogállam, Schadl György letartóztatása óta nem csak új szám nem jelent meg a végrehajtók szakmai lapjából, de a korábbiakat is leszedték az internetről.
Fenyő Miksa nélkül nem létezett volna a Nyugat folyóirat. A Nyugat nélkül pedig mi magunk sem volnánk azok, akik ma vagyunk. Az ott publikáló írók nemzedékei és szellemi utódaik nélkül mai érzékenységünk, stíluseszközeink, önkifejezésünk, kritikai érzékünk is más, szegényesebb volna. A nyugatosok verssorainak, mondatainak ritmusa bennünk lüktet, szókincsük és érzésviláguk saját önazonosságunk része lett.
A főszerkesztő szerint a Nemzeti Népegészségügyi Intézet miatt veszélybe került a szaklap függetlensége, ezért lemondott.
Most éppen folyóiratok és időszaki kiadványok megjelentetésére fordult rá az izraeli–grúz Shabtai Michaeli és Milkovics Pál magyar–cseh üzletember.
A gyenge módszertani megalapozottsággal, pontatlan eredményeket publikáló tudományos cikkeket előszeretettel osztják meg az oltásellenesek, ez azonban emberéletekbe is kerül.
Az első, 130 oldalas szám április 15-én jelenik meg.
A Jelenkor Magazinnal a lap régi és új előfizetőinek kedveskedik.
Ellenállásukat eddig épületekhez, terekhez kötötték, de ezeket elvették tőlük, így – mint mondják – kénytelenek fiktív terekben őrizni a szellemet, amelyet teremtettek.
A Rubicon mellett a Jelenkor, a Tiszatáj és az Új Forrás is részesül a keretösszegből.
Dől a pénz és az ingatlan a fideszes „új jobboldal” keltetőjéhez, a kritikusból kormánypárti konzervatívvá lett Kommentár Alapítványhoz.
A Kádár-korban "ellenségesnek" bélyegzett Ilia Mihállyal közölt beszélgetést a szolnoki irodalmi folyóirat, az Eső.
Túl kritikus volt az állami járadékelvonással a Századvég folyóirat utolsó lapszáma, ezért fejezték le a vezetőségét, és irányították át kormánysegítő irányba. Bod Péter Ákos nem érti, miért őket kérte fel az a lap szerzőnek, amelynek szerkesztőbizottságában Orbán Viktor vagy Kövér László neve is szerepel (ők egyébként a korábbi, az első szerkesztőbizottság tagjai voltak – a szerk.).
Az irodalomtörténet megkerülhetetlen folyóiratában, a Szép Szóban nyolc évtizeddel ezelőtt megjelent gondolatok ma ijesztően aktuálisak.
Valójában a tudományos szabadság és a tudományos intézetek függetlensége elleni fellépésről van szó – írja a magyar tudós.
Vidéki, segítségre szoruló irodalmi lapok helyett budapesti, kormánybarát folyóiratok kapták a majdnem egymilliárdos támogatási keret közel felét.
