A James Webb űrteleszkóp legújabb felfedezése miatt át kell gondolniuk a csillagászoknak mindazt, amit az univerzum evolúciójával kapcsolatban eddig gondoltak.
A Tejútrendszer a kémiai térképe alapján érdekes galaxisnak tűnhet egy olyan idegen csillagász számára, aki például az Androméda galaxisból kémleli az eget.
Eddig összesen hat darab G-objektumot találtak a Kaliforniai Egyetem kutatói a Tejútrendszer közepén található szupermasszív fekete lyuk körül. Annyira furcsák, hogy külön csoport dolgozik azon, hogy be lehessen sorolni őket valahova.
Egy fehér törpecsillag az, amelyik minden eddiginél gyorsabb sebességgel halad át a Tejútrendszeren. Az égitestet egy kozmikus robbanás lökhette meg ennyire.
Több évtizede próbálnak rájönni arra a kutatók, miként vált egy sűrű, átláthatatlan gázfelhővel teli helyből egy könnyen átlátható hely a világegyetemben. A választ a James Webb űrteleszkóp adhatta meg.
A Tejútrendszer közepén lévő szupermasszív fekete lyuk, a Sagittarius A* 6 millió évvel ezelőtt egy hatalmas energiakitörést produkálhatott, melynek szálai a mai napig fennmaradtak. Ezeket fedezték fel most.
Svájci kutatók mintegy 13,4 milliárd évvel néztek vissza az időben a James Webb űrteleszkóppal, és olyan csillagokat találtak, amik 10 ezerszer nagyobbak, mint a Nap.
Az Európai Űrügynökség tudósai szerint 13,4 milliárd évig utazott az a fény, amit a James Webb űrteleszkóp detektált nemrég.
Az Abell 1201 BCG jelű galaxis közepén található fekete lyukról eddig is tudtak a tudósok, egy új számítás szerint azonban jóval nagyobb, mint azt eddig gondolták.
Amerikai kutatók egyetlen kamerával mintegy 21 400 felvételt készítettek el az éjszakai égboltról.
Az ősrobbanás után 500–700 millió évvel alakulhatott ki az a hat ősi galaxis, amelyeket most fedezett fel a James Webb űrtávcső. Akkorák, mint a Tejútrendszer, és pont ez a probléma: a jelenlegi tudásunk szerint az ősrobbanás után ennyi idővel még nem alakulhattak volna ki ilyen nagy objektumok.
Az Európai Űrügynökség (ESA) tudósai még 2022 májusában kalibrálták a James Webb űrteleszkópot, és készítettek felvételt egy 1 milliárd fényévre lévő spirálgalaxisról. Kiderült, úgy néz ki, mint a Tejútrendszer.
A japán Nagoya Egyetem tudósai egy olyan galaxist vizsgáltak a James Webb űrteleszkóp segítségével, ami az ősrobbanás után 367 millió évvel keletkezett.
A Tejútrendszer méretét nézve jóval nagyobb, mint azok a galaxisok, amelyek körülvesznek bennünket.
Az indiai Tudományos Intézet kutatói megtalálták az eddigi legtávolabbi galaxist, amiben biztosan van hidrogén. A 8,8 milliárd fényévre lévő galaxisban 900 milliárd Nap képződhetne.
A csillagászok eddig alábecsülték, hogy az aktív galaxismag körül lévő por mennyire árnyékolja le az általa kibocsátott energiát.
A kutatók a Hubble űrteleszkóp által rögzített adatokat használva összerakhatják, milyenek voltak a fekete lyuk által felfalt csillag utolsó pillanatai.
A csillagászok szerint az SMSS1605-1443 jelű csillag azon ritka égitestek közé tartozik, amely túlélte az évmilliárdokat.
A Tejútrendszer spirális korongja nagyjából 100 ezer fényév átmérőjű. Ehhez képest a galaxis széle tízszer ilyen messze van a középponttól – figyelték meg kutatók.
Minden idők egyik legdrágább csillagászati berendezését tavaly karácsonykor indították el, hogy egy, a Földtől 1,5 millió kilométerre lévő „parkolópályához”, az L2 Lagrange-ponthoz navigálva tudományos kutatómunkát végezzen. A James Webb űrteleszkóp legszebb és legérdekesebb képei közül válogattunk, melyeknek köszönhetően más szemmel nézhetünk a világegyetemre, mint eddig.
