Felgyorsult a növekedés az euróövezetben az április-június közötti időszakban az Európai Unió statisztikai hivatalának második becslése szerint: a GDP 1 százalékkal bővült az első negyedévhez képest, a leggyorsabb ütemben több mint három év óta.
Több mint egy évig tartó recessziót követően az idei második negyedévben növekedésnek indult a szlovén gazdaság is. Az exportkereslet és a beruházások erős felfutása 2,2 százalékos éves szintű növekedéshez segítette, az első negyedévi 1,1 százalékos GDP-csökkenését követően.
India gazdasága 8,8 százalékkal bővült a második negyedévben az előző év hasonló időszakához képest. Az elmúlt két év leggyorsabb növekedése a kedvező mezőgazdasági és ipari termelési adatoknak köszönhető.
A magyar gazdaság növekedése az export dinamikus emelkedése és a belföldi kereslet legfeljebb év végén remélhető javulása következtében 1 százalék körül lesz az idén – derül ki a GKI Gazdaságkutató – az Erste Bankkal közösen − készített előrejelzéséből. A választások óta a magyar gazdaság pénzpiaci megítélése romlott: a forint tartósan gyengült, a piaci kamat és az országkockázat emelkedett, ezért az alapkamat nem volt tovább csökkenthető.
A lengyel gazdaság a vártnál és az előző negyedévinél is nagyobb mértékben nőtt az idei második negyedévben; a hétfőn megjelent adatok szerint a hazai össztermék (GDP) 3,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A jegybank nem változtatott idei 0,9 százalékos GDP-prognózisán, inflációs előrejelzését 4,7 százalékra csökkentette a korábbi 4,9 százalékról − mondta Simor András, a jegybank elnöke hétfői sajtótájékoztatóján.
Az előzetes adatok szerint augusztusban lassult a növekedés az euróövezeti feldolgozóiparban és a szolgáltató szektorban, az összetett mutató 56,1 pontra csökkent a júliusi 56,7 pontról, a piaci várakozás 56,4 pont volt.
A gazdasági helyzet javulását jelzik a több kelet-közép-európai országban pénteken ismertetett előzetes GDP-adatok, amelyek rendre jobbak lettek a vártnál: robusztus növekedés Csehországban, további GDP-emelkedés Szlovákiában, visszahúzódó recesszió Romániában.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) felfelé módosította a világgazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését; a pénzügyi szervezet csütörtökön megjelent elemzése szerint 4,6 százalék lehet a globális növekedés 2010-ben; az év elején még 3,9 százalékot valószínűsítettek.
Az ipari termelés májusban 13,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi szinthez képest − munkanaphatással korrigálva és korrekciók nélkül is, az első öt hónapban 7,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakait − közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán az előzetes adatok alapján.
Az idén egy százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, 2012-től pedig akár 4 százalék körüli növekedési potenciált prognosztizál a Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzésében. A kutatóintézet szerint tartani kell az idei 3,8 százalékos hiánycélt, amelyet a következő években 3 százalék alá kell préselni.
Visszatért a reálgazdaságban a növekedés, de még törékeny a konjunktúra; a Világgazdaság és az Ecostat közös mutatószáma, a gyorsulási irányadó (gyia) júniusban 0,3 százalékos emelkedést jelzett – közölte a kutatóintézet.
Az első negyedévben 0,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) a tavalyi év utolsó negyedéhez képest és 0,1 százalékkal emelkedett a múlt év azonos időszakához viszonyítva − jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az adatok megegyeznek a korlátozott információs bázisra épülő, korábban ismertetett gyorsbecsléssel. A naptárhatással kiigazított éves növekedés 0,2 százalékos volt.
A feldolgozóipar szárnyalása 7,4 százalékos gazdasági növekedéshez segítette Indiát a márciussal végződött pénzügyi évben; a kormányzati előrejelzésekben csak 7,2 százalékos GDP-bővülés szerepelt.
Reálisnak tűnik a 0,5 százalékos gazdasági növekedés 2010-ben, noha a szaktárca legutolsó, januári prognózisa még 0,2 százalékos GDP-csökkenést jelzett − mondta Oszkó Péter ügyvezető pénzügyminiszter.
Az idei első negyedévben megállt a bruttó hazai termék (GDP) öt negyedéve tartó csökkenése − emelte ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) havi összefoglaló jelentésében.
A gazdasági növekedést kell jobban ösztönöznie az adórendszernek és a kormányzati kiadások szerkezetének Magyarországon − vélekedett kedden Brüsszelben Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.
A feltámadó euróövezeti, főleg a németországi kereslet tett jót a magyar gazdaság teljesítményének, ugyanakkor a valutauniós gazdaság növekedési kilátásai változatlanul meglehetősen bizonytalanok − vélekedtek londoni felzárkózó piaci elemzők a legfrissebb magyar és euróövezeti növekedési adatokkal kapcsolatban.
Jelentősen javultak a magyar vállalatok várakozásai a következő félévre vonatkozóan – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete (GVI) felméréséből.
A pénzügyminiszter szerint az első negyedéves GDP-adatok ismeretében biztosan állítható, hogy az idén már nő a gazdaság.
