A mostani folyamatok mellett valószínűleg legfeljebb 4-4,5 százalékos államháztartási hiánnyal kell számolni az év végére – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója szerda este a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában.
A gazdaságkutató intézetek első, tavaszi jelentése szerint a bruttó hazai termék (GDP) 2010-ben 0-0,8 százalékkal, jövőre 3,0-3,1 százalékkal nő, miközben az infláció idén 4,2-4,4, 2011-ben 2,6-3,2 százalék lesz.
Idén 0,5 százalékkal nő a bruttó hazai termék (GDP), 4,2 százalékos infláció mellett – hangzott el a Pénzügykutató Zrt. tájékoztatóján.
A kormányzati szektor 2009. évi hiánya − az előzetes adatok szerint – 1 035 milliárd forint volt, a GDP 4 százaléka, ez a 2008. évihez képest 30 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,2 százalékponttal magasabb − közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön.
A korábbi stagnálás helyett 2010-re 0,8 százalékos GDP növekedést prognosztizál a Kopint-Tárki, jövőre a gazdasági növekedés 3,0 százalékra gyorsul, miközben az éves infláció idén 4,2 százalék, jövőre 3,2 százalék lesz – mondta Palócz Éva vezérigazgató a kutatóintézet keddi sajtótájékoztatóján.
Az idén stagnál, jövőre 3,1 százalékkal nő a bruttó hazai termék (GDP), miközben az éves infláció 2010-ben 4,2 százalék, jövőre 2,6 százalék lesz az Ecostat hétfőn ismertetett új konjunktúrajelentése szerint.
Elégtelennek fogja minősíteni az EU a hatalmas brit államháztartási hiány csökkentésére tervezett kormányzati erőfeszítéseket egy jelentéstervezet szerint, amely kiszivárgott a brit sajtóhoz.
India bruttó hazai terméke (GDP) 8,5 százalékkal nőhet a következő, áprilissal kezdődő költségvetési évben. Egy mumbai gazdasági konferencián az indiai kormány tervbizottságának alelnöke, Montek Szing Ahluvalia azt is valószínűsítette, hogy a gazdasági növekedés 9 százalékra gyorsulhat a 2011/12-es költségvetési évben, elérve a világválság előtti, 2007/08 költségvetési év ütemét.
A magyar gazdaság ebben az évben 0,5 százalékkal, optimális esetben egy százalékkal növekedhet, 4,2 százalékos infláció mellett - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója a Gazdasági és Szociális Tanács hétfői ülésén tartott előadásában.
A svéd bruttó hazai termék (GDP) a várakozásokkal ellentétben a negyedik negyedévben 0,6 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest.
Ukrajna gazdasága 15 százalékkal zsugorodott tavaly − erősítette meg az ukrán gazdasági minisztérium előzetes adatát hétfőn az ukrán állami statisztikai bizottság.
A fejlett országok együttes bruttó hazai összterméke 2007 első negyedéve óta a legnagyobb ütemben növekedett 2009 negyedik negyedévében.
Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2009-ben a GDP 4,4 százalékára nőtt a 2008-as 3,7 százalékról, az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága pedig a GDP 78,3 százaléka volt 2009 végén.
Az export vártnál nagyobb élénkülése miatt a kormány javított az idei GDP-előrejelzésén: 0,3 százalék helyett 0,2 százalékkal csökken a bruttó hazai össztermék.
Erősödött a forint pénteken, az eurót délután három órakor 270,30 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben, szemben a csütörtök délutáni 271,09 forintos árfolyammal. Nap közben a jegyzés 270,00 és 271,50 forint között mozgott.
Átmenetinek tekintik a vártnál jóval magasabb januári magyarországi inflációt londoni felzárkózó piaci elemzők, a tavalyi negyedik negyedévi GDP-adatok alapján pedig úgy vélik, hogy az év közepéig tartó recessziót követően a második félévben már nőhet a magyar gazdaság.
Lassult a negyedik negyedévben a gazdasági növekedés üteme az eruóövezetben, ami az olasz és a spanyol GDP negyedik negyedéves csökkenésével arra utal, hogy a világgazdasági válságot követő globális készletfeltöltéstől kapott átmeneti lendület kifulladóban van.
A 0,4 százalékos csökkenés és a 0,5 százalékos növekedés között szóródnak az idei GDP-re adott elemzői várakozások, de abban egyetértenek a megkérdezettek, hogy az év második felétől indulhat meg a növekedés.
Lasssult az utolsó negyedévre a GDP csökkenése, negyedéves összehasonlításban 0,4 százalékra, és a 6,3 százalékos éves visszaesésre adott első becslés is alacsonyabb a kormány által előrejelzett 6,7 százaléknál – derül ki a Központi Statisztikai Hivatalnak(KSH) az Ecostattal készített közös gyorsbecsléséből pénteken. A KSH megjegyzi, hogy a becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek.
A lettországi bruttó hazai össztermék 2009 negyedik negyedévében a vártnál nagyobb mértékben, 17,7 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbi szinthez képest.
