Az országban zajló hosszú távú folyamatok beszédesebbek lehetnek, mint a választási kampányban elmondott pártértékelések. Hogyan élünk ma Magyarországon választások után és előtt? Az elmúlt nyolc év helyzetértékelő adatiból szemezgettünk.
Az idén 0,8 százalékkal, jövőre 2,8 százalékkal nő a bruttó hazai termék (GDP), az államháztartás hiánya 2010-ben 4,0, jövőre 3,3 százalék lesz − áll a Századvég Gazdaságkutató előrejelzésében.
Orbán Viktor idénre 3,8, jövőre pedig 3 százalékos GDP arányos államháztartási hiányt ígért.
Felfelé módosította Németország idén várható gazdasági növekedésének ütemét a kieli IfW világgazdasági kutató intézet: az idén 3,4 százalékos növekedésre számítanak a korábban jelzett 2,1 százalékkal szemben.
A vártnál jobban csökkent Görögországban a hazai össztermék a második negyedévben: a statisztikai hivatal szerdai jelentése szerint a GDP 1,8 százalékkal zsugorodott április-június között az előző negyedévhez, és 3,7 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest.
Az ipari termelési adat kissé rosszabb lett vártnál, a részletes GDP-adat azonban nem okozott meglepetést, a kilátások romolhatnak a globális növekedési kockázatok erősödésével – mondják az elemzők.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei második negyedévben 1,0 százalékkal, a naptárhatás kiszűrésével 0,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, 2010 első negyedévével összevetve pedig stagnált - közölte a Központi Statisztikai Hivatal(KSH) szerdán.
Horvátország bruttó hazai terméke (GDP) 2,5 százalékkal csökkent az idei második negyedévben a tavalyi év azonos időszakához képest. Az első negyedévben is 2,5 százalékkal hanyatlott a GDP.
Felgyorsult a növekedés az euróövezetben az április-június közötti időszakban az Európai Unió statisztikai hivatalának második becslése szerint: a GDP 1 százalékkal bővült az első negyedévhez képest, a leggyorsabb ütemben több mint három év óta.
A magyar gazdaság növekedése az export dinamikus emelkedése és a belföldi kereslet legfeljebb év végén remélhető javulása következtében 1 százalék körül lesz az idén – derül ki a GKI Gazdaságkutató – az Erste Bankkal közösen − készített előrejelzéséből. A választások óta a magyar gazdaság pénzpiaci megítélése romlott: a forint tartósan gyengült, a piaci kamat és az országkockázat emelkedett, ezért az alapkamat nem volt tovább csökkenthető.
A lengyel gazdaság a vártnál és az előző negyedévinél is nagyobb mértékben nőtt az idei második negyedévben; a hétfőn megjelent adatok szerint a hazai össztermék (GDP) 3,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Remek hír érkezett Amerikából, az elemzők által vártnál jobb lett az USA GDP-je. A hír nyomán a pesti tőzsde emelkedésnek indult, és a forint is erősödni kezdett.
A magyar gazdaság kilábalási folyamata rövid távon továbbra is törékenynek tűnik, a növekedés fő hajtóereje továbbra is az export, a hiánypálya megvalósításához szigorúbb költségvetés szükséges, mivel a büdzsé bevételei elsősorban – a lassan emelkedő − belföldi jövedelmekhez és fogyasztáshoz kötődnek − áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán kiadott inflációs jelentésében.
Görögország mély recesszióba süllyedt, Portugáliában lassult a gazdasági növekedés, Spanyolországban pedig messze elmaradt a bővülés üteme az euróövezet átlagától a második negyedévben.
A gazdasági helyzet javulását jelzik a több kelet-közép-európai országban pénteken ismertetett előzetes GDP-adatok, amelyek rendre jobbak lettek a vártnál: robusztus növekedés Csehországban, további GDP-emelkedés Szlovákiában, visszahúzódó recesszió Romániában.
Németországban a 20 éve történt újraegyesítés óta az idei második negyedévben bővült a legnagyobb mértékben a gazdaság, Franciaország bruttó hazai terméke (GDP) pedig a várakozásokat meghaladó mértékben nőtt.
A brit bruttó hazai termék (GDP) több mint négy éve a legnagyobb ütemben nőtt az idei második negyedévben az előző negyedévhez viszonyítva - közölte a brit statisztikai hivatal pénteken.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkára szeretné, ha a mostani kormányzati ciklus végére Magyarország a bruttó hazai termék (GDP) nyolc százalékát fordítaná az oktatásügyre.
A kormányzati szektor hiánya az előzetes adatok szerint 259 milliárd forint, a GDP 4 százaléka volt 2010 első negyedévében − közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A lengyel gazdaság 3,2 százalékkal nő az idén, jövőre pedig már 4,6 százalékkal, de 2012-ben a bruttó hazai termék (GDP) bővülése 3,7 százalékra lassul – tartalmazza a lengyel jegybank pénteken ismertetett idei második inflációs előrejelzése, amit évente háromszor ad ki.
