Több mint 60 évvel ezelőtt figyeltek fel a biológusok arra, hogy az emberi genom hárommilliárd bázispárjának csak körülbelül a két százaléka kódol fehérjéket, a fennmaradó 98-99 százalék látszólag semmilyen célt sem szolgál. Ez idő tájt egyesek haszontalan, „szemét DNS-nek” minősítették ezeket. Ez a hozzáállás idővel megváltozott.
A kínai Shandong Egyetem kutatóinak vizsgálata szerint a genetikai hajlamon túl az alvászavar is növelheti az esélyét az asztma kialakulásának.
CorrectKin névre keresztelték a Szegedi Tudományegyetem kutatói azt archeogenetikai eljárást, amivel akár negyedfokú rokonság is megállapítható két ember földi maradványai alapján.
Az ausztrál Queenslandi Műszaki Egyetem tudósai szerint érdemes lenne alaposabban is megvizsgálni azokat a genetikai folyamatokat, amelyek a migrén kialakulásához vezetnek.
Bár a pszichopátia leírásában sorjáznak a negatív tulajdonságok, az ilyen emberek olykor kifejezett evolúciós előnyökkel rendelkeznek. Ezt az ellentmondást próbálta feloldani a Cambridge-i Egyetem kutatója.
Két-három éves korában pusztulhatott el az a medve, amelynek maradványait tökéletes állapotban őrizte meg a szibériai örök fagy.
Az amerikai Rejuvenate Bio biotechnológiai cég tudósai állítják, gének átprogramozásával sikerült meghosszabbítaniuk az egerek életét. A szakemberek úgy vélik, a módszerükkel megfordítható az öregedés, amit egy napon az emberek megfiatalítására is használhatnak majd.
Egy kutatás szerint a mezőgazdálkodás megjelenésével szegődhettek az ember mellé a macskák, melyek háziasítása azonban nem lett teljes: az állatok továbbra is képesek lennének túlélni a vadonban.
A dán és a brit kutatók a grönlandi talajból vettek mintát, hogy megnézzék, milyen környezeti DNS-mintákat tartalmaz. Az eredményre éveket kellett várni, de megérte.
Az ember és a kutya közötti genetikai különbségek vizsgálata vezethet el a rákos megbetegedések jobb megértéséhez.
Elkészült a rövidszőrű magyar vizsla teljes genetikai fajtaprofilja. A kutatásnak köszönhetően lehetségessé vált az egyes egyedek genetikai fajtatisztaságának bizonyítása vagy kizárása.
Nem ritkák a közvetlen rokonságban nem álló, mégis egymásra hasonlító emberek, és kiderült, hogy a DNS-ükben is sok lehet az egyezés.
A világjárvány alatt emberek milliót fertőzte meg a koronavírus, de volt, akiket elkerült. Hogy miért, arra a tudomány is szeretne választ kapni.
Két látszólag nagyon különböző, ám valójában meglepően közeli rokon többsejtű csoport, az állatok és a gombák evolúciós eredetét vizsgálták nemzetközi együttműködés keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Fizikai Tanszékének kutatói.
Egyszerű laborvizsgálattal kimutatható, hogy szenvedünk-e D-vitamin hiányban. Ha igen, érdemes lesz tenni ellene, már csak azért is, hogy elkerüljünk egy progresszív betegséget, a demenciát.
Először térképezték fel a Vezúv Kr.u. 79-es pusztító kitörése miatt meghalt pompeji áldozat teljes örökletes genetikai információját.
A fiatalkori alkoholfogyasztás súlyos problémákat okozhat az agyban, a kutatók szerint azonban ez a károsodás visszafordítható.
A kutyáknál az öregedés során inkább mennyiségi és nem minőségi változások zajlanak a génkifejeződésben – derült ki az ELTE etológusainak legújabb kutatásából, amelyben azt vizsgálták, hogy miként változik az örökítőanyag aktivitása a kutyákban az életkorral.
A nevelés nem az egyetlen módja annak, hogy az anyák és az apák befolyásolják utódaik viselkedését. A gének szerepét régóta kutatják, nemrég ebbe a kérdéskörbe vonták be a nembéli különbségeket.
Az avarok néhány év alatt több mint 5000 kilométert tettek meg Mongóliától a Kaukázusig, majd további tíz év múlva a mai Magyarország területén telepedtek le. Ez a migráció az emberiség történetének egyik leggyorsabb nagy távolságú vándorlása, amely az ősi DNS-nek köszönhetően most rekonstruálhatóvá vált – derült ki az avar kori elit genetikai kutatásának legújabb eredményeit bemutató tanulmányból.
