Szeret korán kelni? Egy kis neandervölgyi-gén lehet az oka
Evolúciós szempontból előnyös, ha valaki korán kelő típus – legalábbis a bolygó azon részén, ahol mi élünk. Mindezt a neandervölgyi embernek köszönhetjük.
#genetika
Valóságos genetikai krimit írt Európáról két német tudós
Az emberi gén útja Johannes Krause, a téma egyik vezető szakértője és Thomas Trappe újságíró közös munkája. Populista politikusoknak és újnacionalistáknak kevéssé ajánlott.
Szó szerint átlátszó tintahalat hoztak létre, az agykutatók már érdeklődnek
Megmutatják a szemmel láthatatlant: amerikai kutatók géntechnológiát bevetve hoztak létre átlátszó tintahalakat. Persze nem csak úgy öncélúan, hanem többek között az agykutatás számára.
Génszerkesztett csirkéket tenyésztett a brit labor, ahol a klónozott birka, Dolly is készült
Módosították az Edinbourgh-i Egyetem kutatói a csirkék DNS-ét, hogy ne fertőzze meg őket a madárinfluenza. A tesztek alapján 90 százalékos a munkájuk hatékonysága.
A jó szülő szerepe: a gyerek adottságainak finomhangolása
Gyermekeink génjei megalapozzák a személyiségüket, és befolyásolják, hogyan élik az életüket, de nem írják meg előre a sorsukat. Ha gyermekeink gének által befolyásolt adottságait figyelembe vesszük, képesek leszünk ösztönözni őket, hogy a legjobbat hozzák ki magukból, és segíteni nekik, hogy kezelni tudják a hajlamaikat, amelyek bajba sodorhatják őket. Részlet a Dekódold a gyermeked! című könyvből.
Feltárták a veszélyes gombák titkait
A Föld legidősebb és legnagyobb élőlényei közé tartozó, növényeket megbetegítő tuskógombafajok (Armillaria) fertőzőképességének genetikai hátterét vizsgálták nemzetközi együttműködésben a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat.
Öröklődés kontra nevelés: Mit mond a tudomány?
Kutatások szerint a gyerekek a biológiai szüleikhez hasonlóak, vagyis a viselkedést nagymértékben befolyásolják a gének. Hogy mennyire, és mit kezdhetünk ezzel az ismerettel, többek között ez is kiderül a Dekódold a gyermeked! című könyvből. Részlet.
„Kapzsi gént” kap az apától a magzat, hogy minél több tápanyagot szívjon el az anya szervezetéből
A méhlepényben megtalálható IGF-2 gén az apától származik, a nem megfelelő működése pedig túl nagy vagy túl kicsi magzatokhoz vezethet. Ezt vizsgálták most meg közelebbről brit kutatók.
Mindenhol ott van az emberi DNS, és ez komoly probléma is lehet
A Floridai Egyetem kutatói szerint olyan jó minőségben van jelen a vízben, a földben és a levegőben is az emberi DNS, hogy abból még a genetikai mutációkat is ki lehet mutatni.
Megszülettek az első brit babák, akik három szülő DNS-ét hordozzák
Az Egyesült Királyságban 2018 óta van lehetőség arra, hogy a genetikai rendellenességek kiszűrése érdekében három szülő génjeit alkalmazzák a mesterséges megtermékenyítésnél.
Azok a szemét DNS-ek...
Több mint 60 évvel ezelőtt figyeltek fel a biológusok arra, hogy az emberi genom hárommilliárd bázispárjának csak körülbelül a két százaléka kódol fehérjéket, a fennmaradó 98-99 százalék látszólag semmilyen célt sem szolgál. Ez idő tájt egyesek haszontalan, „szemét DNS-nek” minősítették ezeket. Ez a hozzáállás idővel megváltozott.
Rosszul alszik éjszakánként? Könnyen lehet, hogy asztmás lesz
A kínai Shandong Egyetem kutatóinak vizsgálata szerint a genetikai hajlamon túl az alvászavar is növelheti az esélyét az asztma kialakulásának.
Újfajta genetikai vizsgálatot fejlesztettek ki szegedi kutatók, Szent László király maradványait is azonosították vele
CorrectKin névre keresztelték a Szegedi Tudományegyetem kutatói azt archeogenetikai eljárást, amivel akár negyedfokú rokonság is megállapítható két ember földi maradványai alapján.
Összefüggést találtak a migrén és a vércukorszint között
Az ausztrál Queenslandi Műszaki Egyetem tudósai szerint érdemes lenne alaposabban is megvizsgálni azokat a genetikai folyamatokat, amelyek a migrén kialakulásához vezetnek.
Titkos evolúciós előnyei vannak a pszichopatáknak?
Bár a pszichopátia leírásában sorjáznak a negatív tulajdonságok, az ilyen emberek olykor kifejezett evolúciós előnyökkel rendelkeznek. Ezt az ellentmondást próbálta feloldani a Cambridge-i Egyetem kutatója.
Felboncolták egy 3500 éves, Szibériából előkerült medve tetemét – videó
Két-három éves korában pusztulhatott el az a medve, amelynek maradványait tökéletes állapotban őrizte meg a szibériai örök fagy.
Átprogramozták egerek génjeit, hogy tovább éljenek – úgy néz ki, sikerült meghosszabbítani az életüket
Az amerikai Rejuvenate Bio biotechnológiai cég tudósai állítják, gének átprogramozásával sikerült meghosszabbítaniuk az egerek életét. A szakemberek úgy vélik, a módszerükkel megfordítható az öregedés, amit egy napon az emberek megfiatalítására is használhatnak majd.
Kiderülhetett, mikor és hogyan háziasíthatta a macskákat az ember
Egy kutatás szerint a mezőgazdálkodás megjelenésével szegődhettek az ember mellé a macskák, melyek háziasítása azonban nem lett teljes: az állatok továbbra is képesek lennének túlélni a vadonban.
Kétmillió éves DNS-t találtak az északi-sarki talajban, a tudósokat is meglepte az eredmény
A dán és a brit kutatók a grönlandi talajból vettek mintát, hogy megnézzék, milyen környezeti DNS-mintákat tartalmaz. Az eredményre éveket kellett várni, de megérte.
A kutyák segítségével találhatják meg a rák gyógyításának a kulcsát
Az ember és a kutya közötti genetikai különbségek vizsgálata vezethet el a rákos megbetegedések jobb megértéséhez.