Aki valóban egészségesen él, azzal is előfordulhat, hogy a vérnyomása magas. Kár bosszankodni ezen, londoni kutatók ugyanis egy sor új génhelyet fedeztek fel az emberi genomban, amelyek befolyásolják a vérnyomást. Ez pedig azt is jelenti, hogy a genetika még inkább befolyásolja, hogy kinek mit mutat a vérnyomásmérője.
Most először vizsgálták brit és kínai kutatók azt, hogy az egészséges életmódnak milyen hatása van azokra, akiket genetikájuk egyébként rövidebb élettartamra hajlamosít.
Genetikai kutatások, megfigyelések, ígéretes állatkísérletek nyomán sokan keresik, ha nem is az örök élet, de a hosszú, egészséges élet lehetőségét. Önkéntesek különféle gyógyszereket, vegyszereket fogyasztanak, mások böjtöléssel, speciális diétákkal próbálnak meg minél tovább élni. Duda Ernő genetikus, professor emeritus elmagyarázza, mire ajánlatos vigyázni, és mire számíthatunk valójában.
Amerikai kutatóknak sikerült újraprogramozniuk az ázsiai elefántok sejtjeit. Ezek az állatok genetikailag 99,6 százalékban hasonlítanak a mamutokra.
Egy német szürke farkas Spanyolország északkeleti részébe vezető útját követték nyomon kutatók, akik szerint ez volt az eddigi leghosszabb, dokumentált út, amelyet a faj egy példánya megtett – számolt be róla a Barcelonai Egyetem (UAB).
Az egypetéjű ikrek rejtélyes kötődése mindig is érdekelte az embereket. A születésük után különválasztott testvérek szomorú történetéből a kutatók is sok mindent megtudhattak az öröklődés és a környezet hatásairól.
Egy nemzetközi kutatócsoport legújabb eredménye szerint a korán kelők fogékonyabbak lehetnek az anorexia kialakulására. A szakértők szerint ez különbözik sok más olyan rendellenességtől, amelyek általában a sokáig fennmaradóknál jelentkeznek, mint amilyen például a depresszió, a falási zavar és a skizofrénia.
Sokáig úgy gondolták, hogy a neandervölgyi ember és a homo sapiens külön fajhoz tartoztak, ám ez a nézet az elmúlt években a tudományos felfedezések hatására kezdett megváltozni. Emiatt azt is újra kell gondolnunk, mi tesz bennünket emberré.
Egy magyar tudósokból is áll nemzetközi kutatócsoport arra jutott, hogy az egyik cukorbetegség elleni szer a depresszió tüneteit is enyhítheti. A tanulmányra építve új terápiák születhetnek a betegség kezelésére.
Száznegyven éve, 1884. január 6-án halt meg a morvaországi Brnóban Gregor Mendel, a modern örökléstan és genetika úttörője. Főleg borsóval végzett keresztezési kísérleteinek jelentősége elsősorban a jól átgondolt metodikában és azok statisztikai feldolgozásában rejlik. Munkásságát csak évekkel halála után övezte elismerés, ma már az úgynevezett mendeli törvényszerűségek az öröklődéskutatás alapjait képezik.
Evolúciós szempontból előnyös, ha valaki korán kelő típus – legalábbis a bolygó azon részén, ahol mi élünk. Mindezt a neandervölgyi embernek köszönhetjük.
Az emberi gén útja Johannes Krause, a téma egyik vezető szakértője és Thomas Trappe újságíró közös munkája. Populista politikusoknak és újnacionalistáknak kevéssé ajánlott.
Megmutatják a szemmel láthatatlant: amerikai kutatók géntechnológiát bevetve hoztak létre átlátszó tintahalakat. Persze nem csak úgy öncélúan, hanem többek között az agykutatás számára.
Módosították az Edinbourgh-i Egyetem kutatói a csirkék DNS-ét, hogy ne fertőzze meg őket a madárinfluenza. A tesztek alapján 90 százalékos a munkájuk hatékonysága.
Gyermekeink génjei megalapozzák a személyiségüket, és befolyásolják, hogyan élik az életüket, de nem írják meg előre a sorsukat. Ha gyermekeink gének által befolyásolt adottságait figyelembe vesszük, képesek leszünk ösztönözni őket, hogy a legjobbat hozzák ki magukból, és segíteni nekik, hogy kezelni tudják a hajlamaikat, amelyek bajba sodorhatják őket. Részlet a Dekódold a gyermeked! című könyvből.
A Föld legidősebb és legnagyobb élőlényei közé tartozó, növényeket megbetegítő tuskógombafajok (Armillaria) fertőzőképességének genetikai hátterét vizsgálták nemzetközi együttműködésben a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat.
Kutatások szerint a gyerekek a biológiai szüleikhez hasonlóak, vagyis a viselkedést nagymértékben befolyásolják a gének. Hogy mennyire, és mit kezdhetünk ezzel az ismerettel, többek között ez is kiderül a Dekódold a gyermeked! című könyvből. Részlet.
A méhlepényben megtalálható IGF-2 gén az apától származik, a nem megfelelő működése pedig túl nagy vagy túl kicsi magzatokhoz vezethet. Ezt vizsgálták most meg közelebbről brit kutatók.
A Floridai Egyetem kutatói szerint olyan jó minőségben van jelen a vízben, a földben és a levegőben is az emberi DNS, hogy abból még a genetikai mutációkat is ki lehet mutatni.
Az Egyesült Királyságban 2018 óta van lehetőség arra, hogy a genetikai rendellenességek kiszűrése érdekében három szülő génjeit alkalmazzák a mesterséges megtermékenyítésnél.
