GKI: A korábban vártnál is nagyobb lehet a gazdasági visszaesés
0,5 százaléknál is nagyobb lehet a GDP-csökkenés idén, az éves átlagos infláció18 százalék körül alakulhat. A költségvetési hiány a betervezett 3,9 százalék helyett 4,7 százalék lehet.
#GKI Gazdaságkutató Zrt.
GKI: Megjött az ősz, borúlátóbbak a magyarok
Még mindig nem mer a lakosság nagy értékű vásárlásba fogni.
Augusztusra már minden tizedik háziorvosi praxis tartósan betöltetlen
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legsúlyosabb a probléma, amit tetéz a háziorvosok elöregedése is.
GKI: A tavalyi sokk után nagyon lassan nőni kezdett a lakásfelújítást tervezők száma
Az építőanyagok árai és a kivitelezési díjak is elszálltak, a kamatok pedig nagyon magasak, de már legalább csökkenni kezdtek.
GKI: A fogyasztók borúsabban, a vállalkozások derűsebben néznek a jövőbe, kivéve az építőipart
Erősödni kezdett az áremelési szándék, főleg a kereskedelemben, de az építőipar itt is kivétel. A fogyasztók inflációs várakozása is nőtt.
Minimálisan, de elmozdult a mélypontról a magyarok lakásvásárlási kedve
Még így is sokkal kevesebben fontolgatják az ingatlanvásárlást, mint egy évvel ezelőtt.
Feleannyian vágnak bele lakásfelújításba, mint tavaly
Lehűtötte a lakásfelújítási lázat az otthonfelújítási program kifutása. A támogatás lezárulta mellett a dráguló alapanyagok és hitelek, az emelkedő munkadíjak legkevésbé a 30 év alattiak kedvét vették el attól, hogy belevágjanak, de a falusi csok miatt a községekben élők között is az átlagosnál magasabb erre a szándék.
GKI: Borúsabban látják a jövőt a fogyasztók és a vállalkozások is
Már nem mernek annyira árat emelni a cégek.
A GKI szerint küszöbön a 650 forintos üzemanyagok időszaka
A gazdaságkutató cég szerint a magasabb olajár éves szinten fél százalékponttal emelheti tovább a már így is uniós rekorder inflációt.
A gazdaság visszaesését, majdnem 20 százalékos inflációt vár erre az évre a GKI
Kételkedik a gazdaságkutató abban, hogy az év végére lecsökkenhet egy számjegyűre az áremelkedés mértéke.
Hiába javul a helyzet, a fogyasztók még mindig pesszimistábbak, mint a Covid-pánik idején
A kereskedők közül már kevesebben akarnak árat emelni, az építőiparban annál inkább.
Nem állja ki a számok próbáját a kormány állítása arról, miért kell mindenáron fejleszteni az ipart
A GKI elemzésében felteszi a kérdést: mi lett volna, ha inkább a szolgáltató ágazatot támogatja a kormány.
GKI-elemzés: Nincs mire alapozni a kormány középhatalmi vágyait
Alulról indult az ország, és jelentős mértékben az uniós támogatásoknak köszönhetően tudta növelni a GDP-jét az elmúlt tíz évben, így is hátrébb csúszott a rangsorban. Ráadásul nincs már lehetőség a gazdaság extenzív növekedésére – például a foglalkoztatottság bővítésével –, az intenzív növekedés előfeltételeinek helyzete – mint például az erős oktatás, nyelvtudás, a tudásintenzív termelés – pedig kedvezőtlen. Mindez nem ágyaz meg annak a középhatalmi státusznak, aminek elérését célul tűzte ki a kormányfő.
Közelít a 700 forintos benzinár korszaka
A GKI szerint, ha a forint újra gyengülni kezd, jóval nagyobb áremelés is elképzelhető.
A hazai háztartások 60 százalékának nőtt a rezsije
Ez derül ki GKI és a Masterplast közös felméréséből. Az eredmények alapján egy átlagos háztartásnak 12 ezer forinttal kell többet fizetnie az energiáért. A családok csaknem négyötöde próbál takarékoskodni a rezsin, és még azok többsége is takarékoskodna az energiával, akiknek nem okozott pluszköltséget a rezsicsökkentés csökkentése.
Visszaesést és csökkenő reálkereseteket jósol 2023-ra a GKI
A gazdaságkutató csak a mezőgazdaságban jósol növekedést, igaz, itt is egy jelentős visszaesés után.
Három és félszer annyit fizetnek az áramért a cégek, mint egy évvel ezelőtt
Ennek ellenére nem csökkent a vásárolt energia mennyisége.
A jövőbe tekintett a magyar és valami nagyon rosszat látott ott
A koronavírus-járvány óta nem volt ennyire rossz a hangulat az üzleti szférában, a fogyasztók pedig az akkorinál is pesszimistábbak.
Kiszámolták, mi a magyar nagytőkések fővárosa, és igen, Felcsút az
Ha Felcsút minden lakosa között szétosztanák az osztalékot és az árfolyamnyereséget, amit a falu néhány lakója tavaly elért, mindenkinek 14 millió forint jutott volna. A GKI összesítéséből az is kiderül, hogy tavaly közel 300 ezer magyar kapott tőkejövedelmet, átlagosan havi 642 ezer forintot.
Megnézték, mekkora az igazságtartalma Parragh László olcsó munkaerős beszólásának
A versenyképesség nem elsősorban a munkaerő olcsóságából, hanem jóval inkább a termelékenységéből fakad. A kormány viszont nem a termelékenységre, hanem a feldolgozóipari multikra önti a pénzt, amivel konzerválja a kedvezőtlen gazdasági szerkezetet, és a Nyugat-Európához képest alacsony bérszintet. Ehelyett az oktatásra kellene költeni – írja elemzésében a GKI.