Nem állja ki a számok próbáját a kormány állítása arról, miért kell mindenáron fejleszteni az ipart

Nem támasztják alá adatok a gazdaságfejlesztési miniszter azon állítását, hogy sikeres a kormány iparpolitikája – írja elemzésében a GKI. A gazdaságkutató Nagy Márton egy Indexen még decemberben megjelent véleménycikkének azon állítását ellenőrizte, hogy „Helyzeti előnyben vagyunk: egy évtizede folytatjuk az újraiparosítást, és továbbra is azon az eredményes úton kívánunk haladni, amely mentén hazánk új európai hadiipari és elektromobilitási csomóponttá vált."

A GKI kiemeli: amíg 2010-ben 21,3 százalékos volt a feldolgozóipar súlya a GDP-ben, ez az arány a legfrissebb, 2022. III. negyedévi adatok alapján 20,4 százalékos. Eközben a szolgáltatásoké 69,1 százalék, és a foglalkoztatottak 61,8 százaléka is itt kap munkát, míg a feldolgozóipar részesedése a munkaerőpiacon 20,8 százalékos.

Felhívják a figyelmet arra is, hogy 2018-ig erőteljesen, 226 ezer fővel nőtt a feldolgozóipar létszáma, de ugyanezen idő alatt a szolgáltatásoknál 376 ezres volt a növekedés – vagyis a teljes növekmény 30,8 százalékát adta a feldolgozóipar, 51,1 százalékát a szolgáltatások. 2018 után viszont trendváltás történt: 2022 III. negyedévéig 51 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma a feldolgozóiparban, míg a szolgáltatások esetében 110 ezres volt a növekedés.

A feldolgozóiparon belül is vízválasztó a 2018-as év. Az addig a létszámát legjobban növelő járműgyártás (+94 ezer fő) 4 év alatt 30 ezer főt vesztett, de visszaesőben van a gépgyártás is. 2018 óta jelentősebb létszám-növekedést a gumi- és műanyagipar tudott felmutatni (+18 ezer fő). A 13 feldolgozóipari szakágazatból 10 létszámvesztő volt – írják.

Összességében 2010-22 között a 844 ezer fővel növekvő foglalkoztatottságból a feldolgozóipar közel 21%-ot, a szolgáltatási szektor 58%-ot tett ki. Vagyis a szolgáltatások adták a növekmény nagyobb részét, miközben a szektor célzott (akkor még főleg munkahelyteremtésre szánt) támogatása az eltelt időszakban elenyésző volt a feldolgozóipari támogatásokhoz képest – hangsúlyozza elemzésében a gazdaságkutató, hozzátéve, mi lett volna, ha a támogatásokból a szolgáltatásban működő cégek nagyobb részt kaptak volna.