A magánbefektetők önkéntes részvétele az új görög mentőcsomagban akár a válság újabb drámai szakaszát eredményezheti, aminek rendkívül negatív hatása lehet Görögországra és más államokra - mondta az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja Jürgen Stark a német napilap Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúban.
A görög idegenforgalomban egyáltalán nincs jele a válságnak: német hírportálok szerint kétszámjegyű a növekedés a beutazó turizmusban. Ezzel szemben a belpolitikai zavargások során megtépázott Egyiptomba és Tunéziába kevesebben utaznak.
Az egy hónappal korábban bemutatott intézkedéseknél komolyabb megszorításokat tartalmaz az az öt éves költségvetési kiigazítási program, amelyről csütörtök késő este állapodott meg a görög kormány nemzetközi hitelezőivel.
Csütörtök este a brüsszeli csúcson az EU-vezetők megegyeztek, hogy újabb mentőövet dobnak az államcsőddel veszélyeztetett Görögországnak, feltéve, ha Athén újabb megszorításokat hagy jóvá - közölte a BBC. Az újabb mentőcsomag értéke a várakozások szerint 120 milliárd eurós is lehet.
Görögország pénzügyminisztere, Evangelosz Venizelosz újabb megszorításokat jelentett be csütörtökön. A politikus azt reméli, hogy a lépések segíthetnek az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által nyújtott közös mentőcsomag feltételeinek teljesítésében, a jelenleg 5,5 milliárd euróra rúgó költségvetési rés kipótlásában.
Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság szerint az európai pénzügyi rendszer stressztesztje alapján nem feltételezhető Görögország esetleges fizetésképtelensége.
A legnagyobb görög szakszervezet 48 órás általános sztrájkot hirdetett június 28-ától, tiltakozásul a kormány új, 28 milliárd eurós megszorító csomagja ellen, amelyet várhatóan a jövő héten hagy jóvá az ország parlamentje.
A görög polgárok többségének az elkövetkező négy évben szolidaritási adót is kell majd fizetnie az új megszorító csomag egyik elemenként - jelentette az állami tévécsatorna csütörtökön.
Szerda hajnalban bizalmat szavazott az athéni parlament Papandreu miniszterelnöknek, aki a példátlan megszorító politika folytatását ígéri. Ám Matthias Kullas, a világszerte nagy tekintélynek örvendő freiburgi agytröszt, a Centrum für Europäische Politik vezető elemzője szerint Görögországot, hacsak fel nem adja az eurót, még évtizedeken át a többi európai országnak kell eltartania. Szerinte ilyen körülmények között Magyarországnak sincs sok keresnivalója az euró körül.
Az eurózónán kívüli EU-tagországokat is arra kérhetik, szálljanak be a görög gazdaság megmentésének finanszírozásába - lényegében erről szól az a javaslat, amelyről a csütörtöki és pénteki brüsszeli uniós csúcson is szó eshet. A javaslatról Orbán Viktor beszélt egy keddi tévéinterjúban.
Bizalmat szavazott a görög parlament a kormánynak, így a kabinet meghozhatja azt a rendkívül kemény megszorító intézkedéscsomagot, amely előfeltétele annak, hogy megkapja az országot sújtó mély gazdasági válság leküzdéséhez szükséges külföldi hitelcsomag 12 milliárd eurós újabb részletét.
Görögország számára a legfontosabb egy igazságos adórendszer megteremtése lesz, ha az új kormány sikeresen túljut a bizalmi szavazáson - jelentette ki kedden este az új pénzügyminiszter a parlamentben.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy hétfőn kiadott jelentése arra figyelmeztet, hogy bátrabb lépések híján az euróövezeti adósságválságnak "nagyobb globális tovagyűrűző hatásai" lehetnek.
A globális befektetői közösség háromnegyede számol azzal, hogy Görögország és esetleg több más euróövezeti tagállam is már a következő egy évben adósságállománya átrendezésére kényszerül - áll az egyik vezető londoni befektetési bankcsoport hétfőn ismertetett felmérésében.
Rendkívüli találkozót tartanak július 3-án az euróövezeti országok pénzügyminiszterei (Eurogroup), hogy döntsenek a Görögországot támogató nemzetközi hitelcsomag újabb részletének felszabadításáról.
A görögországi hírek miatt ismét gyengülni kezdett a forint, így a frank jegyzése újra történelmi csúcs közelébe emelkedett. Persze nem csak a forintot ”ütik”, az összes régiós deviza és az euró is lefelé vette az irányt.
Az euróövezeti tagállamok pénzügyminiszterei egyelőre elhalasztották a végső döntést a Görögországnak nyújtandó 12 milliárd eurós újabb hitelrészlet folyósításáról.
Ezrek tüntettek az athéni parlament előtt immár negyedik vasárnap a megszorító intézkedések ellen.
Legkorábban hétfőn döntenek az euroövezeti országok pénzügyminiszterei (Eurogroup) arról, hogy az Európai Unió folyósítja az újabb sokmilliárdos hitelrészletet a súlyos adósságproblémával küzdő Görögországnak vasárnap esti miniszteri nyilatkozatok szerint.
Bizalmi szavazást kért az új görög kabinet támogatásához vasárnap az athéni parlamentben Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök, aki pénteken alakította át kormányát.
