A kamaszoknak sokkal nehezebb korlátot állítani, mint a kisebb gyerekeknek. Néhány kommunikációs megoldás azonban segíthet – nemcsak az adott ügyben, hanem a kapcsolatunkon is.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy távoli királynő, aki nem királynő, s neki egy itteni szolgálója, aki nem szolgája, és ezek a gazemberek el akarták küldeni a gyerekek pénzét a szomszédba, szegény Volodimirnek, aki nem szegény volt, hanem gazfickó, olyan gazfickó, akit gyepált a másik szomszédja: Vlagyimir nem király, nem gazfickó, aki igazándiból király és gazfickó. De Vlagyimir nem is gyepálja Volodimirt, ha mégis lövöldözi néha kicsit, hát legföljebb azért, mert megérdemli. Kicsit büntibe rakja, na. Kijárt már neki. Ott ült a homokozóban, foglalta a helyet, mekkora csúnyaság már. Vissza is ütött, mit képzel magáról?
„A gyerek körül lévő felnőtteknek az a dolga, hogy a gyerek a lehető legbiztonságosabban nőjön fel” – vallja az Edisonplatform egyik idei díjazottja, a 2007-ben indult Bárányfelhő Fejlesztő és Terápiás Központ vezetője. Tóth Zsuzsanna maga is tanulási problémával küzdött, és már korán megálmodott egy olyan helyet, ahol a hozzá hasonló gyerekek és családjaik segítséget kaphatnak.
Méltatlanul kevés szó esik a gyermekkor és az „igazi” kamaszkor közti „átmeneti” évekről, amelyekről a szülők úgy tudják, hogy nevelési és pszichés szempontból nyugalmas időszak, ám az újabb kutatások szerint meglepően sok testi-lelki változás és ezekből fakadó kihívás jellemzi. Mit tegyünk, ha a gyermekünk TikTokozni szeretne vagy méregdrága márkás cipőt akar? Mi a helyes szülői magatartás, ha pikkel rá a tanár? És hogyan segítsük, ha nála korábban indul meg a nemi érés?
Első hallásra furcsa lehet, hogy a szülő és a baba között megosztott felelősség létezik, ami az evést illeti. Márpedig sokszor ezen múlik, hogyan alakul gyermekünk (és a későbbi felnőtt) táplálkozása, az evéshez és a kilókhoz való viszonya – tudjuk meg Dénes Dóra természetgyógyász és táplálkozási tanácsadó nemrég megjelent könyvéből.
Bár azt hinnénk, ez a gyermekkor és a kamaszkor közti nyugalmas időszak, valójában a kiskamasz-periódus is tele van meglepetésekkel, nevelési kihívásokkal. Milyen testi-lelki változások alakítják a 8–12 éves kor közti gyerekek pszichéjét és viselkedését? Mit mondjunk nekik, ha váratlanul kiskutyát szeretnének, vagy túl sokat játszanak a számítógépes játékokkal? Miért veszélyes okostelefont adni a kezükbe? És mi a helyes eljárás, ha ki akarja egymás ellen játszani a szüleit?
A felnőtté válás folyamatáról önbizalommal telve szoktuk megállapítani, hogy számos képesség fejlődése, kiteljesedése. Az igazság azonban az, hogy vannak olyan területek, ahol a felnőttek a hátrányukra változnak.
Kisiskolás korban a gyerekek a valóság és a fantázia között egyensúlyoznak, és egyre inkább nyitnak a realitások felé. Ezt mutatják azok a mesék, melyeket egy felmérésre készítettek.
A tanító a kisiskolás életében a hétköznapok főszereplője, gyakran több időt tölt vele, mint a szülők. Nem csoda, ha elvárásokkal bombázzák. Iskolapszichológus szerzőnk segít eligazodni a reális és irreális igények között.
Már évtizedekkel ezelőtt leírta Vekerdy Tamás, hogy az iskola betegít, de mások is figyelmeztettek, hogy a közoktatás sok gyereknek okoz túlzott szorongást, stresszt, ami aztán könnyen pszichoszomatikus tünetekben jelentkezik. Erről kérdeztük a neveléslélektani szakértőt.
Támogassa az önállóságában, erősítse a kompetenciaérzését, csökkentse az őt érő stresszt – ezt ajánlják szakemberek azoknak a szülőknek, akiknek a gyereke épp iskolaváltásban van. Hogyan segíthetjük leghatékonyabban a közösségi beilleszkedésben? Mit kérdezzünk tőle, amikor hazajön az iskolából? Hogyan reagáljunk, ha rossz jegyeket hoz az új helyen? És mire figyeljünk, ha nem önszántából kell intézményt váltani?
Számtalan cikk taglalja a gyermekeinkre leselkedő online veszélyeket. A szülők gyakran azt érzik, hogy folyamatos ellenőrzéssel, gyerekük online aktivitásának megfigyelésével tehetnek ez ellen. De meddig mehet el a szülő, és mikor lesz a jó szándékú védelemből a magánélet megsértése és a gyerek elidegenítése?
Traumák, veszteségélmények, soha be nem töltött hiány: a szeretetteljes kapcsolatok mellett zömmel ez köszön vissza a mai apageneráció gyerekkori tapasztalataiból, emlékeiből, amelyekből most könyv is született. Van, aki nem tud megszabadulni a démonjaitól, a látott mintázatoktól, a többség pedig egyáltalán nem akar olyan lenni, mint amilyen az apja volt. Hogyan lehet apaként jól jelen lenni a gyerek életében? Miként lehet jó szülőnek maradni, ha válásra kerül a sor, és elkerülni, hogy a gyerek váljon a manipuláció, a dominanciaharcok eszközévé? Hogyan válhat az érzésekről való beszéd is példamutatássá? Erről is beszélgettünk az Apák című kötet szerkesztőivel, Tóth Adorjánnal és Street Gábor Hubával.
Óriási kaland az első osztályba lépés. Nemcsak a tanulás, a közösségi lét is újdonságokat tartogat a kisdiák számára. Felbukkanhatnak azonban nem várt nehézségek is, amelyekre a szülő felkészítheti a gyermekét – de olyanok is, amelyekre nem tudja.
A felnőtté válás útján fontos tapasztalat lehet, ha elengedjük a serdülő gyerekünket a barátaival nyaralni, fesztiválozni, de a döntés előtt mindenképpen fontos tisztázni vele a potenciális veszélyeket és a kereteket. Honnan tudjuk, mennyire bízhatunk meg benne? Mikor kell engedni, és mikor nemet mondani egy nyaralásra? Hogyan lehet segíteni a jobb döntések meghozatalában? És mit kell tenni, hogy a szüleivel is szívesen töltsön nyáron időt?
A kamaszoknak sokkal nehezebb korlátot állítani, mint a kisebb gyerekeknek. Néhány kommunikációs megoldás azonban segíthet – nemcsak az adott ügyben, hanem a kapcsolatunkon is.
A gyermek személyisége, a családi környezet hatása, de akár a közös étkezések „élménytelensége” is állhat a válogatás hátterében. Milyen jelentősége van a testi érzetek tudatosításának az evési szokások kialakításában? Mennyit számít, hogy miként étkeztek a szülők gyerekkorukban? És mit nem szabad csinálni, ha mégis válogatós lenne a gyerekünk?
A felnőtt minta fontossága már egészen kicsi korban visszaköszön, legyen szó a kommentkultúráról vagy általában az okoseszközök használatáról. A gyerekek brutálisan sok időt töltenek a képernyő előtt, ezt pedig csak úgy lehetne csökkenteni, ha a szülők, pedagógusok fel tudnának kínálni érdekes, alternatív elfoglaltságokat nekik.
A kisgyermekek környezettudatosságra való nevelése talán az egyik legfontosabb feladata a mai szülőknek, hiszen belőlük lesznek a holnap fogyasztói és döntéshozói, az ő feladatuk lesz, hogy a szüleik törekvéseit folytassák és tökéletesítsék, egy fenntarthatóbban működő társadalom létrehozása érdekében. Cikkünkben kisgyermekes szülőket kérdeztünk arról, ők hogyan adják át gyerekeiknek az ezzel kapcsolatos jógyakorlatokat, és hogyan építik be a mindennapjaikba azokat.