Amint egy gyerek elkezdi használni a közösségi médiát, jó eséllyel konfliktusok is jelentkeznek. A képernyő fedezékéből sokan nagyobb valószínűséggel posztolnak olyan képeket, vagy tesznek olyan megjegyzéseket, amelyeket szemtől szemben nem tennének.
Nagy a kísértés, hogy kommentjeikkel vagy közzétett képekkel másokat szórakoztassanak, és a közösségi média tempója olyan gyors, hogy sokszor gondolkodás nélkül cselekszenek. Az online konfliktus sokféle formát ölthet a csoportba beírt kommentektől kezdve az előnytelen fotók és a passzív-agresszív mémek megosztásáig.
https://hvg.hu/hvgkonyvek/20260214_mit-tehetunk-ha-kiskamasz-gyerekunk-sajat-mobilt-akar
Ezt gondolhatjuk erről szülőként
Sokkolhat a gonoszság, szomorúak lehetünk a gyerekünk miatt, vagy bánhatjuk, hogy engedtük a közösségi média használatát, és legszívesebben megkeresnénk a másik gyerek szüleit.
Mi jár a gyerek fejében?
Lehet, hogy fél elmondani nekünk. Ha úgy reagálunk, hogy nem elég idős a közösségi médiában való jelenléthez, aggódhat, hogy elvesszük tőle a készülékét.
Jó eséllyel szorong, hogy hány társa látta a posztot, és aggaszthatja, hogy másnap iskolába kell mennie.
Azt várja, hogy múljon már el ez az egész, tart attól, hogy a másik gyerek szüleinek panaszkodni fogunk, és csak rontunk a helyzeten.
Az is fájhat neki, hogy a többi társa tanúja volt az esetnek, de nem tettek semmit a védelmében, sokszor azért, mert tartanak tőle, hogy őket is célba veszik bántó üzenetekkel.
Hogyan reagáljunk rá szülőként?
Öleljük meg | Ha támogatást vár tőlünk, mondhatunk valami ilyesmit: „Sokan sok mindent megosztanak a közösségi médiában, amit nem gondolnak komolyan, hogy viccesnek vagy erősnek tűnjenek. Ezt a mémet közzétenni nem volt kedves. Nem tudjuk eltüntetni, de beszélgess a barátaiddal, attól majd jobban érzed magad.”
Ne vegyük el a digitális eszközét | Miközben szeretnénk megkímélni, hogy még jobban felzaklassák az események, ha elvesszük a telefonját, még inkább szorongani fog, mert nem tudja, mit mondanak róla, és máskor inkább nem fog szólni. És a barátaival is szeretné tartani a kapcsolatot.
Biztassuk ötletelésre | Ne avatkozzunk be, inkább segítsünk, hogy maga találja ki a következő lépést. Figyelmen kívül hagyhatja a posztot, reagálhat humort bevetve, vagy megkérheti a posztolót, hogy távolítsa el.
Mi jár a kiskamasz fejében?
HVG Könyvek
Mit tegyünk hosszú távon?
Értelmezzük a helyzetet | Beszéljünk arról, hogy az emberi kommunikációhoz hozzátartozik a konfliktus, és mindenki megtapasztalja. Sokszor baráti társaságokban zajlik, és „kapcsolati agresszió” – vagy a közösségben betöltött státuszért folyó hatalmi vetélkedés – megnyilvánulása, nem pedig zaklatás.
Egyetlen ilyen kegyetlen üzenet még kezelhető, ha az ilyen bántó posztok nem kifejezetten egyvalaki ellen irányulnak, nem ismétlődnek, illetve nem egy olyan, a közösségben alacsonyabb státuszban lévő ellen irányulnak szándékos fájdalom okozása céljából, aki nem tudja megvédeni magát. Ha ez folytatódik, lehet, hogy segítenünk kell gyerekünknek új baráti társaságot találni.
Maradjunk közel | Számítsunk rá, hogy kiskamasz évei alatt hibákat fog elkövetni. Próbáljunk meg tanulási lehetőségként tekinteni a kudarcokra, ne avatkozzunk közbe a védelmében. Az online jelenlétről való beszélgetést pedig ne hagyjuk abba!
A fenti cikk Angharad Rudkin klinikai szakpszichológus és Tanith Carey újságíró Mi jár a kiskamasz fejében? című könyvének szerkesztett részlete. A könyv hétköznapi helyzeteken keresztül mutatja meg, hogyan kezelhetjük például az iskolai szorongást, a testképpel kapcsolatos problémákat, a kortársaknak való megfelelés vágyát vagy az online biztonság kérdését. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.
