A kamaszok általában már maguk szervezik a társasági eseményeket, bulikat, szigorúan meghúzva a baráti kör határait. Így nyilván lesznek olyanok, akik kimaradnak. Mit mondjon egy szülő, ha lánya lelombozódva közli, hogy minden barátnője megy egy buliba, őt azonban nem hívták meg?
A szülők meghatározó szerepet játszanak abban, hogyan viszonyul kamasz gyerekük a pénzhez. Ha kap egy fix „jövedelmet”, amelyről maga rendelkezhet, hamarabb megtanulja értékelni a pénzt, és megérti, hogy nem áll korlátlanul rendelkezésre.
A hordozás, akár szállítási eszközként, akár életformaként tekintünk rá, egy lehetőség, nem pedig kötelezettség. Nem lesz tőle senki se jobb szülő, mint ahogy nélküle se rosszabb - írja Apapara című könyvében Szél Dávid gyakorló pszichológus. Részlet.
Több kutatás is igazolta, hogy milyen sok kárt okoz a gyerekek fizikai büntetése.
Az egyszülős és a szegény családok gyerekei jártak a legrosszabbul.
A gyerekkorból a felnőttkorba való átmenet velejárója, ha egy kamasz cikinek gondolja a szüleit. Legjobb, ha ezt nem tekintjük személyes kritikának, csupán egy elkerülhetetlen fázisnak.
A tinédzsereket gyakrabban ragadják el szélsőséges érzelmek, mint a felnőtteket, és gyakran feketén-fehéren látják a világot. Ráadásul önállóan akarják irányítani az életüket. Ha úgy érzik, akadályozzuk őket, frusztrációjukat gyűlöletként élhetik meg.
Az első szerelem talán már általánosban utolérte gyermekünket. Serdülőként azonban még intenzívebben éli át ezeket az érzelmeket, hiszen ekkor robbannak be a nemi vágyat szabályozó hormonok, és ekkor erősödik fel a kötődés vágya is.
A divat a tinédzserek életében lehetőséget nyújt az identitásuk és a társadalmi csoporthoz tartozásuk kifejezésére. Ne csodálkozzunk tehát, ha a lányunk elkeseredik, mert nem tud összeállítani egy megfelelő szettet az esti bulira.
„Bízzatok magatokban! Többet tudtok, mint gondolnátok” - mondta egykor Benjamin Spock amerikai gyermekorvos és szakíró. Az alábbiakban Iben Dissing Sandahl dán pszichoterapeuta és író Játék dán módra című könyvéből közlünk egy részletet.
Egy minapi Márki-Zay Péter-interjú nyomán újra fellángolt a vita a gyereknevelésben alkalmazható testi fenyítésről. Ha azt gondolnánk, hogy a „fekete pedagógia” nézeteit már rég elfeledtük, nagyot tévedünk. Bár a törvény tiltja, elfogadott nevelési eszközként tekintünk ma is egy-egy pofonra vagy fenékre verésre.
Videónkban szülőkkel és egy pszichológussal beszélgettünk arról, hogy mire fontos figyelmünk gyermekünk tartalomfogyasztásával összefüggésben? Szabad-e órákon át hagynunk mesét nézni őket? Mi van, ha csak így hajlandó enni? Hogyan szűrjük a tartalmakat? Mit jelent, ha gyermekünk ugyanazt a rajzfilmet követeli újra és újra? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ.
A legtöbb szülő arra vágyik, hogy gyermeke boldog legyen. Vajon jobb annak a rámenős gyerkőcnek, aki többször kerül konfliktusba, vagy inkább a visszahúzódó kisgyerek érzi jobban magát egyedül a szülei közelében?
Hitler maga volt a megtestesült gonosz, aki démoni erejével milliókat volt képes megbabonázni? Vagy a karlengető millióknak volt szükségük egy megfellebbezhetetlen autoritásra, akit gondolkodás nélkül követhettek? Alice Miller szerint a nácizmus gyilkos tombolását két évszázadnyi szisztematikus gyereküldözés alapozta meg, ezt hívjuk ma fekete pedagógiának. És ha azt hisszük, hogy rég meghaladtuk a 18-19. század nevelési elveit, akkor vagy naivak vagyunk, vagy még nem néztünk szembe saját gyerekkorunk realitásával.
Évtizedek óta ajánlják a szülőknek, hogy szidás, büntetés, ne adj’ isten testi fenyítés helyett inkább „elgondolkodtatással” neveljék a kicsit gyerekeket, de még mindig sokan nem tudják, mi is ennek a helyes menete – állítja egy amerikai kutató.
Nem gond, ha a szülő olykor feszült, ideges, és emiatt rosszul reagál a gyerek hisztijére. A lényeg, hogy rendszeresen töltse fel érzelmi tankját. Ezt ajánlotta a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi vendége, Balogh Fruzsina, aki a Kapcsolódó Nevelés viszonylag új módszeréről beszélt. Az est során szó esett az amerikai módszer öt eszközéről, a limbikus rendszer egyensúlyának visszabillentéséről és arról, hogyan lehet tudatosan nevelni nevetéssel.
A szülői lét nem munkakör, a célja pedig nem az, hogy egy gyerekből meghatározott jellemű felnőttet faragjon. Szülőnek lenni azt jelenti, hogy részei vagyunk egy mély és egyedi emberi kapcsolatnak, és elköteleződünk erre a sajátos szeretetre - vallja Alison Gopnik, a gyerekek fejlődésével kapcsolatos kutatások szaktekintélye.
A boldog gyerekkort meglehetősen sok tévhit övezi. Azt gondoljuk, nem férnek bele a negatív érzések, a szomorúság, a harag, nem férnek bele a könnyek. Ezzel azonban csak az elfojtást tanítjuk meg a gyermekünknek.
A következő HVG Extra Pszichológia Szalonban a Kapcsolódó Nevelés módszeréről is beszélgetünk.
Kamaszkorban az idegrendszer hatalmas átalakuláson megy át. A legújabb neuropszichológiai kutatások rávilágítottak arra, hogy a funkcionális változásokon túl az agyban jelentős anatómiai változások is zajlanak, de a fejlődésére a környezet is döntő hatással van. A cikk elkészítéséhez A Szeretetre éhezve – 11 tévhit kamaszokról, nem csak szülőknek című könyvet használtuk.
