130 évnél is tovább élhet az ember egy új kutatás szerint
A Svájci Műszaki Egyetem tudósai szernit az évszázad végére lesznek olyanok, akik már a 130 éves kort is megérhetik, de ez nagyban függ a tárdsadalmi és az orvostudományi fejlődéstől.
A Svájci Műszaki Egyetem tudósai szernit az évszázad végére lesznek olyanok, akik már a 130 éves kort is megérhetik, de ez nagyban függ a tárdsadalmi és az orvostudományi fejlődéstől.
Mind a négy gyereke bölcsőhalálban halt meg, amit a bíróság nagyon valószínűtlennek tartott, és annak ellenére ítélték 30 év börtönre, hogy a boncolás nem igazolta a gyilkosságot. Még mindig nem szabadult.
A valaha vizsgált legrégebbi emberi genetikai anyagot vonták ki kutatók egy ősi fogzománcból, ami segíthet tisztázni a spanyol barlangokban talált fosszíliák alapján megismert Homo antecessor nevű kihalt faj emberi evolúcióban elfoglalt helyét.
Több mint száz gén játszhat szerepet az autizmus spektrumzavar (ASD) kialakulásában – állapította meg a témához köthető eddigi legnagyobb génkutatás.
Ausztrál tudósoknak sikerült feltérképezni a koalák teljes génállományát. A kutatók azt remélik, eredményeik abban is segítenek, hogy megfékezzék a fajt tizedelő, nemi úton terjedő kórt.
Nemrég a váltott műszakban dolgozókat figyelmeztették arra, hogy komoly károkat okozhat a rendszertelen alvás, de hasonló eredményre jutott egy svéd kutatás, amely szerint egyetlen átvirrasztott éjszaka is veszélyes lehet.
Ezt állítja egy amerikai kutatás, amely egy fontos génünk új jellemzőjét fedezte fel az idegen nyelvi készségek vizsgálata során.
A teknősök a dinoszauruszok leszármazottai genetikai kutatások szerint.
Elhunyt 93 éves korában Francois Jacob francia biológus, aki mérföldkőnek számító génkutatásaiért 1965-ben elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat.
Az emberelődeinkkel több tízezer évvel ezelőtt Afrikát elhagyó ecetmuslicák most visszatérnek az afrikai kontinensre és új populációkat hoznak létre olyan gyümölcslegyek mellett, melyek soha nem hagyták el "otthonukat" - derítették ki amerikai kutatók. A folyamat kiváló lehetőséget nyújt a kutatóknak a genetikai változásokat alakító erők tanulmányozására.
Dolgozni csak pontosan, szépen - ez lehetne a mottója annak a magyar szoftvermegoldásnak, amely nagyobb precizitással képes megmondani mit rejtenek a vizsgált emberi gének. Az Omixon Biocomputing Kft. most 400 millió forintot kapott az Euroventures kockázati tőkebefektetőtől és két magánbefektetőtől a gének szekvenálásban használt szoftver fejlesztésére és globális piacra vitelére.
Mi különbözteti meg az emberi agy evolúcióját a többi főemlősétől? Kínai és német kutatók most új eredményekkel álltak elő.
Egy kihalt, elveszett indián törzs, a tainók genomját rekonstruálják amerikai tudósok – írja a Nature.com. A tainók a karibi indiánok közé tartoztak, az aravak nyelvek egyikét beszélték, és először találkoztak az európai spanyol hódítókkal.
Civilizációs betegségek génszabályozásának feltárását célozza az az uniós támogatással megvalósuló nemzetközi projekt, amelyben biológusok, orvosok, informatikusok és matematikusok vesznek részt: az első eredményekről a szerdán délutáni kezdéssel meghirdetett budapesti workshopon számolnak be a szakemberek.
Egy vérképzőrendszerből kiinduló rosszindulatú daganat, az akut mieloid leukémia kialakulásában szerepet játszó génmutációkat azonosítottak brit tudósok egérkísérleteikben, amelyekről a Nature Genetics című szakfolyóirat online kiadásában számoltak be.
Brit kutatók felfedezték a "lator gént", amely segíti a rosszindulatú daganatos sejtek terjedését a szervezetben, így blokkolásával megállítható a rákos folyamat, az áttétek képződése.
Kutatók két genetikai változatot azonosítottak, melyek növelik az endometriózis kialakulásának kockázatát a nőknél - írta vasárnap a BBC hírportálja.
Sokkal gyakoribbak az ugráló géneknek is nevezett DNS-darabkák, mint azt eddig bárki hitte, és mindenkinél eltérő, egyéni mintázatot alkotnak - közölték amerikai kutatók.
Edward M. Marcotte olyan gyógyszerek kifejlesztésén dolgozik, amelyek úgy ölik meg a tumorokat, hogy megakadályozzák a vérellátásukat. Gyakorlatilag a véredények növekedését gátló szereket akarnak kifejleszteni a Texasi Egyetem austini részlegének kutatói. A New York Times szerint Marcotte-ék különleges helyen találtak rá a megoldásra: emberi gének után nyomozva eljutottak az élesztőgombákig.
Elkészült az első énekes madár genetikai állományának leírása, az ausztrál zebrapinty azonosított génjei közül 800 köthető az énektanuláshoz.