Amikor Kolumbusz hajói elérték Hispaniola szigetét (ma Haiti és a Dominikai Köztársaság államai osztoznak ezen a szigeten) egy aravak nyelven beszélő indián törzset találtak ott. A tainók szembesültek tehát először az európaiakkal, és ennek „köszönhető” gyors kihalásuk is. Ez nemcsak az erőszakkal magyarázható, hanem azzal is, hogy a spanyolok számos olyan betegséget vittek Amerikába, amelyeknek nem tudtak ellenállni az őslakók.

Ugyanakkor a mai Puerto Ricó-iak – egy másik karibi sziget lakói – genetikai állománya sokban hordozza a kihalt népcsoport örökségét. Ez a véleménye legalábbis Carlos Bustamante genetikusnak, aki a Stanford Egyetem orvostudományi karán dolgozik Kaliforniában – írja a Nature.com.

Átlagosan a Puerto Ricó-iak genomja 10-15 százalékban származik az őslakóktól, és ennek a genomrésznek a nagyobbik hányada a tainóké Bustamante szerint.

Mindezek alapján a stanfordiak megpróbálják rekonstruálni a tainók genetikai állományát – ezt egy montreali, kanadai konferencián ismertette Bustamante. Előzetes eredményeket már el is értek. Hetven Puerto Ricó-i ember génállományát vizsgálták meg az 1000 Genom program keretében. A mai szigetlakók afrikai, európai és indián géneket hordoznak, a kutatók pedig megpróbálják izolálni egymástól ezeket. A folyamat végén kiderülhet, hogy a nem-európai és nem-afrikai génekből milyen – feltehetően tainó – génállomány reprodukálható.

Az egyébként már most is látszik, hogy az afrikai eredetű gének vizsgálata fontos történelmi adalékokkal is szolgálhat. Így kiderült például, hogy kezdetben ugyan Szenegál partjairól szedték a rabszolga-kereskedők az áldozataikat, ám később Afrika belső területeiről vittek embereket Amerikába, hogy ott kényszermunkát végeztessenek velük.