Összement a kutyák agya, most kezd csak kiderülni, miért
Minden jel szerint szoros összefüggésben lehet az emberi társadalmak szerveződésével az, hogy a kutyák agyának relatív mérete egy idő után csökkenni kezdett.
#háziasítás
Minden irányba hajlítható, testmeleg plüssállat, ami eltűri, hogy szereted – hogyan lett a kutyából négylábú gyerek?
Egyre több az olyan kutyatulajdonos, aki úgy érzi, számára mindenkinél fontosabb négylábú barátja. A háziállatok, közülük is elsősorban a kutyák szerepe néhány évtized alatt gyökeresen megváltozott, a tudósok szerint eljött a háziasítás új hulláma. Mit mond el a magyar kutyákról és gazdáikról az ELTE etológiai tanszék felmérése, és milyen típusú kutyák kerülhetnek többségbe néhány évtizeden belül?
Miért csóválják a kutyák a farkukat? Meglepő válasszal állt elő egy tudóscsapat
A kutyák farka sokkal inkább kommunikációra, mintsem egyensúlyozásra való. Ez az, amit egy ideje sikerült kideríteniük a kutatóknak, azt viszont még nem, hogy egyáltalán miért csóválják a kutyák farkukat. Holland tudósok most egy új válasszal álltak elő.
Kiderülhetett, mikor és hogyan háziasíthatta a macskákat az ember
Egy kutatás szerint a mezőgazdálkodás megjelenésével szegődhettek az ember mellé a macskák, melyek háziasítása azonban nem lett teljes: az állatok továbbra is képesek lennének túlélni a vadonban.
Megvizsgáltak egy ősi kutyacsontot, és kiderült, régebb óta lehetnek velünk, mint eddig gondoltuk
Viták tárgyát képezi, hogy mikor kezdődhetett a kutyák háziasítása, egy 1985-ben talált csont vizsgálata azonban most leszűkíthette a kört.
Nem olyan nagy a pofájuk: ismerős változásokon mennek át a városba költöző rókák
Ha a vörös rókák a városba költöznek, előbb-utóbb hasonlítani kezdenek a háziállatokra. Ezt állapították meg a Glasgow-i Egyetem munkatársai, miután megvizsgáltak néhány száz példányt a brit városokba húzódó állatok közül.
Labdázó farkaskölykök adhatnak választ egy régi nagy kérdésre
Rájöttek a kutatók, mi lehetett a háziasításhoz szükséges válogatás egyik szempontja.
Megdőlt egy nagy tévhit a kutyákról és macskákról
A közhiedelemmel ellentétben az egy háztartásban élő kutyák és macskák általában jól kijönnek egymással, noha utóbbiak jóval hajlamosabbak arra, hogy ellenségesen lépjenek fel az ebekkel szemben – derült ki az angliai Lincolni Egyetem kutatóinak tanulmányából, amely megállapította, hogy a boldog kutya-macska kapcsolat titka az, ha a macska minél fiatalabb korától él együtt a kutyával.
Lehet, hogy félreismertük a "nagy, gonosz farkast"?
Egy friss kutatás, úgy tűnik, felülírja a farkasokkal és a kutyákkal kapcsolatos bizonyos ismereteinket.
Újraírhatja a kutyák történetét egy új kutatás
Amerikai kutatók arra jutottak, hogy egyetlen farkaspopulációra vezethetőek vissza a mai kutyák.
Gabonafélékkel háziasíthatták a macskákat
Több mint ötezer éve él a házimacska az ember mellett - állapította meg egy kutatás. Az ősmacskát gabonafélékkel, főként kölessel édesgethették magukhoz az emberek.
Európából jöttek az őskutyák és megelőzték a házi patásokat
Európából származik minden ma élő kutyafaj – derült ki egy genetikai vizsgálatból. Olaf Thalmann, a finn Turku Egyetem munkatársa és csoportja a Science című szaklapban mutatták be vizsgálatuk eredményeit, amelyek pontot tehetnek a kutyák eredete körüli vitákra. Korábban úgy vélték, hogy az ember legjobb barátjává vált négylábú Kelet-Ázsiából származik.
Mégsem ott háziasíthatták az első kutyákat, ahol eddig hitték
Az első kutyákat Délkelet-Ázsiában háziasították, nem pedig a Közel-Keleten - erre a következtetésre jutottak a svéd Királyi Technológiai Intézet (KTH) genetikusai, akik kutatásaikról a Heredity című folyóiratban számoltak be.