A kutyák agya közismerten sokkal kisebb, mint a farkasoké, ám arról már jóval kevesebbet lehet tudni, hogy ez a folyamat – amit a háziasítás számlájára írnak – pontosan mikor ment végbe. Thomas Cucchi, a francia Nemzeti Természettudományi Múzeum tudósa azonban most felvázolt egy lehetséges idővonalat, ami megmutathatja a folyamat lezajlását.
Az eredmények azt mutatják, hogy a zsugorodás 5000 évvel ezelőtt már zajlott, és összhangban lehet az ember letelepedésével és a mezőgazdaság kialakulásával. Ennek vizsgálatára sajnos nem állt rendelkezésre agyszövet, mivel az nem konzerválódik jól, a csontok azonban igen.
A Science Alert beszámolója szerint Cucchi és kollégái CT-vizsgálattal mérték meg 22 belga és francia őskori farkas és kutya koponyaüregének térfogatát, majd ugyanezt tették meg 163 modern kutya és farkas esetében is.
A vizsgálatban szereplő minden egyes kutyafaj esetében kiszámították a koponyaüreg és az koponyahossz arányát is. Ez lehetővé tette számukra, hogy az agyméretet az állat testméretéhez viszonyítsák: egy kisebb testű kutya számára normális agyméret például egy nagyobb kutyánál rendkívül kicsinek tekinthető.
A vizsgálat megállapította, hogy két ősi kutya, egy 35 000 évvel ezelőtt belga és egy 15 000 éves francia állat relatív agymérete megegyezett a pleisztocén, a neolitikum és a modern korban élt farkasokéval.
https://hvg.hu/tudomany/20220506_kutya_agy_vizsgalat_emberi_hang_ugatas_beszed
A két lelet az ember és a kutya kapcsolatának ősidejét mutatja, de még azt az időszakot, amikor a mezőgazdaság megjelent. Ez utóbbi fordulópont volt az emberi evolúcióban, és potenciálisan a kutyákéban is. A vizsgálat megmutatta, hogy nagyjából 5000 évvel ezelőtt már jelentősen eltért a kutyák agyának mérete a farkasokétól: a késő neolitikumban már csak feleakkora volt, mint az ugyanakkor élt farkasoké.
A szerzők szerint ez bizonyíték lehet a korai viselkedési szelekcióra is, amikor az emberek olyan tulajdonságokkal rendelkező kutyákat kerestek, amelyek kiszolgálták az érdekeiket. Az erről szóló publikáció a Royal Society Open Science című tudományos lapban jelent meg.
Bár ez egyelőre csak találgatás, a szerzők azt feltételezik, hogy a kisebb agyméret az agy átalakulását is magával hozhatta: arányosan kisebbé válhatott a kéreg – az agy azon része, amely az érzékelésért, a gondolkodásért és a figyelemért felelős –, és nagyobbá a kéreg alatti terület, amely az olyan „alapvető” funkciók központja, mint a homeosztázis, a mozgás és az érzelmek.
Ez a módosulás átalakíthatta a kutyák temperamentumát, ami az ember javára válhatott a késő neolitikumban.
A kutatók szerint sokkal több vizsgálatra lesz szükség ahhoz, hogy megértse a tudomány a kutyák evolúcióját, az agyméret ugyanis nem mindig tükrözi annak képességét. A nagy kérdés, hogy a különböző tulajdonságok hogyan fonódnak össze az emberi kultúra alakulásával.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
