Egy kutatás szerint a mezőgazdálkodás megjelenésével szegődhettek az ember mellé a macskák, melyek háziasítása azonban nem lett teljes: az állatok továbbra is képesek lennének túlélni a vadonban.
Egy macskákon végzett genetikai vizsgálat rávilágíthatott, hogyan háziasították a macskákat az ókori Mezopotámiában nagyjából 10 000 évvel ezelőtt.
Ez az emberi történelem egy igen érdekes időszaka volt: az emberek elkezdtek elszakadni a vándorló, vadászó-gyűjtögető életmódtól, hogy mezőgazdasággal foglalkozó településeken éljenek. Ez a váltás először a termékeny félholdnak nevezett, közel-keleti területeken letelepedetteknél történt meg.
Ez remek lehetőség volt arra is, hogy az emberek elkezdhessenek a macskákkal is együtt élni. A mezőgazdaság ugyanis már lehetővé tette az embereknek, hogy élelmiszertöbbletet halmozzanak fel – ez azonban az egereket és a patkányokat is vonzotta. A macskák pedig – lévén rágcsálókra vadásztak – épp ezek a települések vonzották, ahol ősi kártevőirtóként funkcionáltak. És mivel az embereket elbűvölte a sajátos, zárkózott aranyosságuk, ezután a macskákat mindenhová magukkal vitték a vándorlásaik során, szerte a világban.
A Missouri Egyetem tudósai a Heredity folyóiratban megjelent tanulmányukban ezt a történetet próbálták megérteni. Ehhez 200 különböző macska genetikai markereit vizsgálták, a termékeny félhold területéről és környékéről, valamint Európából, Ázsiából és Afrikából.
Mint az kiderült, a macskákat valóban a termékeny félhold területén házasították először, és innen tartottak velünk a világ minden tájára. Azt is kimutatta a genetikai vizsgálat, hogy a napjainkban Európában élő macskák például rendelkeznek néhány jelentős genetikai eltéréssel a világ másik felén, így például Ázsiában élő társaikkal szemben.
Háziasításról beszélni a macskák esetében nem egészen helyes megfogalmazás, ugyanis valószínűleg minden macskatulajdonos tudna mesélni arról, hogy – a kutyákkal szemben – ez az állat nem igazán hallgat a parancsokra. Sőt, a macskák genetikailag is lényegesen kevésbé térnek el az őseiktől, a vadmacskáktól, mint a kutyák a farkasoktól – összegzett az IFL Science.
Leslie A. Lyons macskagenetikus, a tanulmány szerzője elmondta: a macskákat voltaképpen félig háziasítottnak lehet nevezni, ugyanis a vadonba kiengedve továbbra is kártevőkre vadásznának, és a természetes viselkedésüknek köszönhetően képesek lennének túlélni.
Hozzátette: szemben például a kutyákkal, a macskák viselkedését nem változtattuk meg oly mértékben a háziasítás alatt, így azok továbbra is különleges állatoknak bizonyulnak.
A kutatók állítják: a tanulmányuk felhasználható arra, hogy a macskákat megvédjék a genetikai és örökletes betegségektől.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Azokat, akik csak a Stranger Thingsből ismerik, összezavarná, hogy miket művelt a karrierje kezdetén Paul Reiser. Korábbi rajongóit például azzal lepte meg, hogy feltűnt az Aliens gonoszaként. A veterán komikussal pályafutása cikkcakkjairól, Jerry Seinfeldről, Lisa Kudrow-ról és Eddie Murphyről is beszélgettünk. És arról is, miért tartotta hülyeségnek a Jóbarátokat.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Ez az a fegyver, amely alkalmas lehet Irán nukleáris létesítményeinek megtámadására.
Újabb hétvége, újabb késő vonatok a Balatonnál.
