Másfél óráig magyarázta az Európai Bizottság két magas rangú tisztviselője Brüsszelben több mint száz érdeklődő újságírónak, hogy miért indítják el a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben. Készítettek hozzá háttéranyagot, PowerPoint-prezentációt és türelmesen válaszolgattak a kérdésekre.
Magyarország hivatalosan még nem is kérte a helyreállítási alap 3300 milliárd forintos hitelkeretét, a vissza nem térítendő támogatásról pedig nincs megegyezés.
Kollégánk a kormányinfón a ferihegyi repülőtérről, a helyreállítási alapról, a költségvetésről is kérdezte Gulyás Gergelyt és Szentkirályi Alexandrát.
Nem a genderügy és a fegyverszállítás elutasítása miatt indult a jogállamisági eljárás.
Elsőként Magyarország ellen vetette be az Európai Bizottság a jogállamisági normák megsértésére tartott új fegyverét: az uniós pénzek elvonását. De ez azt jelenti, hogy senki nem kap majd támogatást? És tényleg a "gyermekvédelmi" törvény miatt áll bosszút Magyarországon a brüsszeli testület?
Továbbra sem adott be semmilyen hivatalos tervet a magyar kormány az uniós helyreállítási tervből lehívható kölcsön-részre – ezt az Európai Bizottság szóvivője közölte a testület szokásos déli sajtótájékoztatóján a Népszava tudósítójának kérdésére.
Most látszik igazán, hogy a nagy választási osztogatás közben a kormány nem hagyott magának mozgásteret. Akkora sebeket üt a gazdaságon az infláció és a háború, hogy eddigi álláspontját sutba dobva kénytelen volt pénzt kérni az Uniótól. Az ellenzék nem változtat gazdasági programján.
Hiába küldött a magyar miniszterelnök pénzt kérő levelet az Európai Bizottság elnökéhez, az ehhez szükséges konkrét tervet még várják Brüsszelben. Annak hiányában érdemben nem foglalkoznak a magyar igényekkel, amelyekre egyébként az EU más, bár jóval szerényebb forrásokat biztosít.
Orbán Viktor levélben fordult Ursula von der Leyenhez helyreállítási alap mielőbbi utalása érdekében.
Megerősítette az Európai Unió lehetséges legjobb, stabil kilátású "Aaa" adósminőségi besorolását a Moody's Investors Service. A nemzetközi hitelminősítő mindenekelőtt a 27 EU-tagország nagyon erőteljes szuverén hitelképességi profiljával indokolta a péntek éjjel Londonban bejelentett döntést.
Lengyelország a finisbe ért az eurómilliárdokról szóló tárgyalásokon, miközben a magyar fél gyakorlatilag ugyanott áll.
Versailles-ban a szolidaritás is szóba kerül, de a fő téma mégis az lesz, mit kezdjen az EU az orosz olajjal és gázzal.
Hiába érvel Orbán Viktor azzal, hogy Brüsszel tehetetlen az ukrán háborúval szemben, az EU soha nem volt ilyen egységes és gyorsan cselekvő, Magyarországnak meg soha nem volt ekkora szüksége a NATO védelmére. Az EUrologus összeszedte, miben kényszerülhet átgondolni eddigi politikáját a Fidesz-kormány.
Hatalmas szenzációként, leleplezésként és brüsszeli beismerésként adták hírül fideszes politikusok, majd a kormánypárti sajtó, hogy az Európai Bizottság beismerte: a gyermekvédelminek nevezett törvény miatt tartják vissza a Magyarországot megillető több mint 2500 milliárd forintos helyreállítási forrásokat. Egy hét elteltével kiderült, hogy szó sincs semmiféle fordulatról, a brüsszeli testület továbbra is a magyarországi korrupciós helyzet miatt aggódik.
Létrejött az uniós pénzeket felügyelő bizottság, a küldöttek fele a kormányt képviseli.
Megkezdődött az európai parlamenti vitája annak a javaslatnak, amelynek célja, hogy az EU-nak új saját bevételei legyenek.
Hosszú cikket szentelt hétfőn a New York Times Orbán Viktor és az Európai Unió viszonyának, melyben arról írnak, hogy Brüsszel elszánta magát a magyar kormányfő megrendszabályozására.
Ezen a területen is sok szempontból ellentmondásos évet zárt az ország, ráadásul aggasztó tendenciák is erősödtek.
Évente átlagosan 17 milliárd euró többletbevételt remél az Európai Bizottság azoktól az új forrásoktól, amelyeket most jelentettek be. Ezek az összeget biztosítják, hogy az uniós helyreállítási alapból juttatott pénz a tagállamok számára vissza nem térítendő legyen.
Két okból teszik ezt: a rekordméretű hiány és a helyreállítási alap késése miatt.
