Mi a különbség, ha azt mondom a gyerekemnek, hogy „nyughatatlan vagy”, vagy ha egy szakértői bizottság azt írja róla a szakvéleményében, hogy „hiperaktív”? Számos pró és kontra érv sorakoztatható fel a gyerekkorban adható diagnózisokhoz, címkékhez kötődően. Egy biztos: önmagukban semmit sem jelentenek.
Húsz éve nem jutnak dűlőre a tudósok a kérdésben, így sok múlhat a szülőn is. Vajon adjunk rendszeresen a gyerekeknek édességet?
Régen elevenek voltak, ma hiperaktívak. Aki nem képes beilleszkedni, alkalmazkodni és egy helyben megülni, azt hamar kiveti a magyar iskolarendszer. A szülők tűrőképességétől is függ, hogy mi lesz a sorsa a gyereknek, aki nem hajlandó betartani a szabályokat. Milyen arányban vannak jelen az iskolában a szaknyelven ADHD-sok? Mi van, ha kimondják valakiről, hogy hiperaktív? Miért nem jó a hátsó padba zavarni az ilyen gyerekeket?
A hiperaktivitás nem betegség, a drogfüggőség pedig minden esetben öngyógyítás, a stresszes társadalmak miatt terjed az elmebetegség – állítja a Kanadában élő magyar orvos, Máté Gábor, aki szerint a magyar emberek nagyon feszültek, szomorúan néznek ki.
A figyelemhiányos, hiperaktív zavarral (ADHD) diagnosztizált gyerekek 18 százalékánál figyelhetők meg autisztikus viselkedésminták. A mindkét tünetcsoporttal diagnosztizált gyerekeknél nagyobb valószínűséggel fordultak elő egyéb pszichiátriai kórképek is, például rombolási hajlam, hangulati zavarok, szorongás és nyelvi nehézségek.
Állítólag ugrálókötéllel kötözött a székhez egy hiperaktív elsős gyereket egy pedagógus a Borsod megyei Karcsán, mert „nem bírt vele.” A rendőrség személyi szabadság megsértése miatt nyomoz, az intézmény vezetője nem nyilatkozik.
A békési önkormányzat a ház többi lakójának nyomására döntött úgy, hogy a négygyermekes családnak mennie kell a bérlakásból az egyik kisfiú „tűrhetetlen viselkedése” miatt – írja a beol.hu.
