Jóváhagyták az euróövezetet alkotó országok pénzügyminiszterei szerdára virradóra a Görögországnak elkülönített nemzetközi mentőcsomag következő, 10,3 milliárd eurós részletének kifizetését.
Gazdaságélénkítő alapként funkcionálhat a jövőben a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelésére szánt uniós, kamatmentes hitel.
Eldőlni látszik az örök dilemma, amely úgy szól: albérlet legyen vagy hitelből lakás? Miért költene ugyanis bárki albérletre, ha saját lakását is finanszírozhatná ugyanakkora havi törlesztőrészlettel? Mindössze néhány év takarékoskodás elegendő ahhoz, hogy lakáshitellel kiegészítve egy 30-80 négyzetméteres lakásba tehessük át a székhelyünket. A Bankmonitor.hu egy konkrét példán keresztül mutatja be, hogyan lehet szabadulni a mindenki számára ismerős helyzetből!
Angliában a Barclays az első, amely a válság után erre a szintre merészkedett.
Az MNB nyomja a mezőgazdaságot.
Visszafizette a 2008-ban felvett IMF–EU-hitel utolsó részletét a magyar kormány – Brüsszelnek. Az alkalmat kihasználva azonban ismét odaszólt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter – az IMF-nek. Pedig talán jobban járt volna Magyarország, ha folytatja az IMF–EU-programot.
Holnap lezárul egy korszak: Magyarország visszafizeti a 2008 őszén az IMF-től és az EU-tól kapott hitelcsomag utolsó részletét is.
Leszállunk a lóról, és átülünk egy autóba – ilyen mértékű változást vizionálnak a banki szolgáltatások átalakulásának a szakértők. Nem biztos, hogy banktól fogunk kölcsönt felvenni, az utalásoknál elég lesz a Facebook-ismerősünket megjelölni a bankszámlaadatok megadása helyett, és ha a bank felismeri, hogy többet költünk a szokásosnál, akkor figyelmeztet. Mobilunk segítségével hangvezérléssel válthatjuk majd a forintunkat euróra, megtakarításainkat pedig algoritmusok kezelik extrém olcsón – a drága banki szakemberek helyett. A Bankmonitor elemzése.
Májustól könnyebbé válik hitelhez jutni, mert az adós szempontjából kedvezőbb arányban veszik figyelembe a legalább ötéves kamatperiódusú jelzáloghitelek törlesztőrészleteit, és emelkedik az a hitelösszeg, ami alatt nem szükséges a rendeletet alkalmazni.
A felelős és átláthatóbb hitelezést támogatják a fogyasztói hitelfelvételt érintő új, márciusi jogszabályváltozások, amelyek – többek között – a korábbinál szélesebb körű ügyfél tájékoztatást követelnek meg a pénzügyi intézményektől. A jelzáloghiteleseknek szerződéskötés előtt az eddiginél részletesebb, személyre szóló tájékoztatást is kell adni, módosultak a jelzáloghitel kereskedelmi kommunikációjára, az előtörlesztésre vonatkozó előírások, s megtiltották az árukapcsolást.
Kezdenek visszatérni a külföldi vevők a magyar ingatlanpiacra, sok az érdeklődő Kínából és a Közel-Keletről is – közölték a CIB ingatlanszakértői.
A Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt négy ember ellen, akik egy 11 éve gyárépítésre felvett brutális hitel törlesztése helyett megpróbálták kijátszani az MFB-t. A Higi Zrt. három volt igazgatósági tagja és a Star Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezetője egy tízmilliárdos történetben talált egymásra.
Egyetlen sztori, ami sűrítve mutatja a fővárosi lakásárak elszállását.
2016. március 21-től megváltozott a jelzálog fedezettel bíró lakáscélú és szabad felhasználású hitelek elő- és végtörlesztésére vonatkozó törvényi szabályozás. Az előtörlesztés drágább lett, a hitelkiváltás olcsóbb a Bankmonitor.hu piacfelmérése szerint. A jogszabályi változást az egyes bankok eltérő módon ültetik át saját gyakorlatukba a múltban megkötött hitelszerződések vonatkozásában. A hitelfelvevőknek továbbra is érdemes minden részletre kiterjedően tájékozódniuk a szerződés aláírását megelőzően.
A harmadik menetre is elindult a jegybank Növekedési Hitelprogramja. Kétszer 300 milliárd forintos hitelkeretből segítenék meg - a bankoknak nyújtott, „nullás” hiteleken keresztül - a hazai kis- és közepes vállalkozásokat.
Az ország keleti, délkeleti felében eddig átlagosan másfélszer annyi hitelt tudtak felvenni a cégek a növekedési hitelprogramban, mint anélkül. Észak-Magyarországon azonban még ez sem tudott érdemben segíteni, ott mintha megállt volna az idő.
Sikerpropaganda, felminősítési várakozás, működő reformok képzete egyfelől, összeomlási várakozás, szociális katasztrófa, kivéreztetés másfelől – nagyjából ezzel a két véglettel jellemzik a magyar gazdaság állapotát. Az Európai Bizottság jelentése tartózkodik a szélsőséges megfogalmazásoktól. Dicséri, ami jó, és ott kritikus, ahol az indokolt.
Lassan nem lesz Budapesten olyan üres telek, amelyre nem terveztek társasházat. A beruházók a csoknak köszönhetően sokszor a tervezőasztalról adják el a lakásokat. De hogyan lehet hitelt kapni egy olyan ingatlanra, amely ma még csak papíron lévő ígéret? A Bankmonitor segítségével bemutatjuk, mire kell figyelni.
