Tavaly decemberben új hitelszerződések köttettek: az állami Eximbanktól kapott milliárdos hiteleket egy kereskedelmi bank hitelére cserélte a TV2. Pedig Szijjártó Péter szerint a Vajnának juttatott milliárdok nem minősülnek közpénznek.
Az ingatlanpiaci szakértők szerint 2016 még csak a bemelegítés volt ahhoz képest, ami idén és jövőre vár ránk. A fellendülés elsősorban a forgalom tekintetében folytatódik. Az OTP Ingatlanpont összeszedte, milyen tényezők mozgatják a 2017-es ingatlanpiacot.
A 66 ezer nem teljesítő jelzáloghiteles közül 22 százalékuk egyáltalán nem is akart együttműködni a bankjával.
Több banknál másfél-kétszer annyi hitel fogyott 2016 karácsonyán, mint egy évvel korábban. Személyi kölcsön és áruhitel egyaránt kelendő volt, aminek fő oka állítólag, hogy alacsonyak a kamatok.
Ahogy mennek le a kamatok, ugyanannak a lakáshitelnek a havi törlesztője is csökken, mutatjuk mennyivel. A Bankmonitor elemzése.
Sokkal többet kell az államnak törlesztenie 2017-ben a hitelek után, mint idén.
Akár négymilliárd eurót is visszafizettethetnek a spanyol bankokkal egy friss bírósági ítélet után. A bankok árfolyama zuhanni kezdett a hír hallatára.
Államosították Ukrajna legnagyobb bankját, hogy elkerüljék a pénzügyi rendszer összeomlását.
Megdöbbentő számok jöttek ki a csokról az egyik nagybanktól.
Többet költene, mint amennyi van? Persze lehet, de nem mindegy, milyen konstrukcióban vastagítja a pénztárcáját.
Akár az ingatlan árának 35-40 százaléka is visszajárhat az államtól. Egy 12 milliós lakásnál 4,5 millió lehet a nyereség.
Ha valaki tudja növelni a hitelállományát, annak kevesebb tranzakciós illetéket kell fizetnie.
Konkrétan az ország több mind kétharmadának volt már gondja az időben törlesztéssel.
A magyar lakosság pénzköltési szokásait leginkább a hitelek befolyásolják, és 65 százalékuk elégedetlen aktuális anyagi helyzetével. Spórolni és extrákra költeni leginkább azok tudnak, akik legalább nettó 250 ezer forint felett keresnek. E tekintetben az X generáció a legszerencsésebb. A többiek inkább elégedetlenek.
Töretlenül vágtat a lakáspiac, legalábbis az az idei harmadik negyedévben is növekednek az árak szinte minden lakáspiaci szegmensben. A lakáshitelezések terén is bővülés várható a közeljövőben, ez utóbbi szintén arra enged következtetni, hogy nem várható megtorpanás a lakásárak emelkedésében.
Legalább egy festést, tapétázást a magyarok több mint 80 százaléka tervez egy felmérés szerint, amelyből az is kiderült, hogy átlagosan mennyit szánnak az emberek a lakásfelújításokra.
A bankok az év első kilenc hónapjában 70 százalékkal nagyobb összegben folyósítottak új személyi kölcsönöket, mint egy évvel korábban. Ez részben azzal magyarázható, hogy a személyi kölcsönök hiteldíjmutatója 3-5 százalékponttal lett alacsonyabb. Ugyanakkor hitelfelvétel előtt érdemes alaposan átnézni a kínálatot, mert van 10 százalék alatti konstrukció, de van 20 százalék körüli is, utóbbi pedig több 100 ezer forintos többletkiadást jelent a hitelfelvevőnek. Az áruhitelekkel pedig óvatosan kell bánni, mert jóval drágábbak lehetnek a személyi kölcsönöknél.
A Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítására szánt összeg a korábban kalkulált 472 milliárd helyett 550 milliárd forint. A Magyar Nemzet kiszámolta, mekkora költségei lesznek az ehhez felhasznált kínai állami hitelnek.
Két éve még Vlagyimir Putyinnak kellett megmentenie az orosz olajóriást, melyet pénzügyi katasztrófa fenyegetett az alacsony árak és az Oroszország elleni szankciók miatt. Most viszont a pénzügyi gondokkal küszködő orosz állam kap pénzt a Rosznyefty-től, méghozzá dollármilliárdokat.
Ingatlanban és gépjárműben egy-egy magyar család átlagosan majdnem 15 millió forintot birtokol. mindenki.
