Karbonszálas surranót dobott piacra a General Electric
Végre megérkezett a high-tech tornacipő.
Végre megérkezett a high-tech tornacipő.
Az 1969-es holdra szállás máig az egyik legtöbbet vitatott történelmi eseménynek számít, szinte lehetetlen összeszámolni a különböző összeesküvés-elméleteket a témában. Egy friss kutatás szerint az amerikaiak húsz százaléka gondolja úgy, hogy Neil Amstrong soha nem is lépett a Hold felszínére. Negyvenöt éve, ezen a napon indult a nagy Apollo 11 sztori.
Hetvenhat éves korában meghalt Efrájim Árázi, az izraeli információs technológiai szektor legendás atyja, az első Holdra-lépést rögzítő videofelvétel technológiájának egyik kifejlesztője.
Neil Armstrong készítette az első képeket a Hold felszínéről, így nem csak az első ember volt, aki a Holdra lépett, de az első fotós is. Az Apollo-11 három űrhajósa közül Armstrong volt megbízva a fényképezéssel, így ő maga ritkán szerepel a történelmi fotókon, cserébe a világ az ő képein keresztül őrzi a holdra szállás emlékét. Fent: Neil Armstrong árnyéka a Hold felszínén.
A német Die Zeit magazin régi összeesküvéselméleteket elevenített fel, és az ESA, az Európai Űrügynökség szakemberét megszólaltatva igyekszik cáfolni is azokat. A Holdra szállásról van szó, és annak három legismertebb "trükkjéről". Vagyis: miért lobog az amerikai zászló, és miért nem látszanak a csillagok, ha ott nincs légkör? Továbbá miért nem hagyott krátert maga után a holdkomp?
Augusztus 5-én lesz nyolcvan éves Neil Alden Armstrong amerikai űrhajós, az első ember, aki a Holdra lépett.
A New York Times (NYT) értesülései szerint a NASA azt fontolgatja, hogy az emberi űrutazásokat célzó programjain módosít. A Los Angeles Times (LAT) pedig úgy tudja, Obama elnök lefújja az Ares I és Ares V rakétafejlesztési programokat, és sem a holdraszállást, sem a Mars-utazást nem fogják finanszírozni.
A NASA legújabb fejlesztésű űrjárművének előzetes terveit jóváhagyták, az Orion űrhajó 2015-ben állhat szolgálatba.
Egy amerikai kormánybizottság vizsgálja a lehetőségét annak, hogy hatalmas és drága rakéták helyett kisebb, olcsóbb járművekkel jussanak a kozmoszba űrhajósaik. Az üzemanyag felvételét egy Föld körül keringő „töltőállomással” oldanák meg.
Neil Armstrong és Buzz Aldrin történelmi tette után négy évtizeddel a szakértők megosztottak: egyesek a Mars, mások a Hold újbóli meghódítását tartják fontosabbnak. Egy biztos: a Föld kísérőjének felfedezéséhez kapcsolódó történetek a mai napig lebilincselik a tudomány és az űrkutatás iránt érdeklődőket. A jubileumra összegyűjtöttük a holdra szállással és az égitesttel foglalkozó beszámolóinkat, valamint néhány újdonságot.
Az amerikai hadicélok állandó felemlegetésével, illetve a Luna–15 szovjet holdszonda reklámozásával igyekezett „helyre tenni” 40 éve a magyar sajtó az Apollo–11 sikerét.
A holdraszállás közeledő negyvenedik évfordulója alkalmából az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) bemutatta a történelmi pillanatot megörökítő restaurált videofelvételeket.
Kis híján elhappolta a dicsőséget az Apollo 11 küldetése elől egy szovjet szonda, amelynek célja az volt, hogy az amerikaiaknál előbb szállítson vissza kőzetmintákat a Holdról. Az esetről eddig is lehetett tudni, most azonban soha nem hallott hangfelvételeket hoztak nyilvánosságra, amelyen a Jodrell Bank obszervatórium tudósai hallhatóak, akik a holdraszállás közben figyelemmel kísérték a szovjet szonda útját is.
Új felvételek kerültek elő Neil Armstrong és Buzz Aldrin történelmi sétájáról. A teljes, restaurált videót október 6-án mutatják majd be az Australian Geographic Society díjátadó gáláján, Sydney-ben.
Neil Armstrong és Buzz Aldrin történelmi tette után négy évtizeddel a szakértők megosztottak: egyesek a Mars, mások a Hold újbóli meghódítását tartják fontosabbnak. Egy biztos: a Föld kísérőjének felfedezéséhez kapcsolódó történetek a mai napig lebilincselik a tudomány és az űrkutatás iránt érdeklődőket.