Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő már egyeztetett az ötletről António Guterres ENSZ-főtitkárral. A cél, hogy az olaj- és LNG-szállítás mellett a műtrágyaszállítás is teljeskörűen újraindulhasson a szorosban.
A britek korábban bejelentették, hogy a Földközi-tengerre küldik két repülőgép-hordozójukat, ám azt akkor az USA elnöke visszautasította arra hivatkozva, hogy London csak akkor akar csatlakozni a háborúhoz, amikor azt már az amerikaiak megnyerték.
Az amerikai elnök azt is belengette, hogy a katonai célpontok után most már Irán olajlétesítményeit is lebombázhatják.
A Brent hordónkénti ára hajnalban több mint 106 dollár volt.
Az indiai lobogó alatt közlekedő hajók áthaladását a Hormuzi-szoroson minden egyes esetben külön egyeztetik Iránnal, és nincs általános megállapodás a teheráni vezetéssel a dél-ázsiai köztársaság összes hajójának szabad átkeléséről – közölte vasárnap Szubrahmanjam Dzsaishankar indiai külügyminiszter a Financial Times című brit lapnak nyilatkozva.
Németország nem vesz részt a kereskedelmi hajózás védelmét szolgáló nemzetközi katonai műveletben a Hormuzi-szorosban – jelentette ki vasárnap Johann Wadephul német külügyminiszter.
Miután a világ olajválság küszöbére került Trump iráni hadjárata miatt, az elnök most inkább lepasszolná az Irán által lezárt Hormuzi-szoros problémáját.
Már sem Donald Trump amerikai elnök, sem Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő nem bízik az iráni rezsimváltásban, a háború ma mégis a harmadik hetébe lépett. Közben Irán a világ egyik legfontosabb kereskedelmi vízi útjának a megbénításával zsarol. Mintha a történetének leggyengébb állapotában lévő rezsim a háborúban érezné magát a legjobban.
Egyes elképzelések szerint a tengerészgyalogosok a Hormuzi-szorost biztosíthatják.
Soha ekkora olajsokk nem érte még a világot, soha nem szabadítottak fel ekkora mennyiségben stratégiai tartalékokat, soha nem látott magasságba emelkedhet az olajár.
Annak ellenére emelkedett száz dollárra az olaj hordónkénti ára, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség nagyjából 400 millió hordó kőolaj felszabadítását hagyta jóvá a világ tartalékaiból.
Az amerikai elnök iráni kalandján Oroszország, Kína és az amerikai olajtermelő vállalatok nyerhetnek, míg Európa és a világ energiafogyasztói egyelőre csak a sebeiket ápolhatják.
Az iráni fegyveres erők nem fogják engedni, hogy akár csak egy liter olajat is exportáljanak a régióból – közölte a Forradalmi Gárda.
Az olajszállító hajó legénységéből hárman eltűntek.
Hétfőn este a Forradalmi Gárda felszólította az országokat, hogy utasítsák ki Izrael és az Egyesült Államok nagyköveteit területükről, hogy ezzel lehetővé tegyék hajóik számára az átkelést a tengerszoroson.
A piacok zárása után viszont az elnök további kijelentéseket tett, amelyekről egyelőre nem tudni, milyen hatással lesznek az energiapiacra.
Emmanuel Macron nemcsak európai partnerekkel működne együtt.
Sok a párhuzam az Ukrajna elleni orosz inváziót követő 2022-es energiaválsággal, de mindenki tanult az akkori eseményekből. Rövid távon 400 fölé mehet az euró, de tartósan nem valószínű, hogy elszállna az árfolyam. Az inflációra és a GDP-növekedésre így is érezhető hatása lehet az olaj- és gázár elszállásának.
A északi-tengeri Brent olaj ára egy nap alatt 25 százalékot emelkedett. Elemzők szerint, ha a konfliktus elhúzódik, az olaj ára akár 120 dollár fölé is emelkedhet, ami a világgazdaságot recesszióba sodorhatja.
Jolsvai Zoltán energetikai szakértő szerint azonban nem kell megijedni. „A technikai feltételek adottak a túléléshez, de a rugalmasság ára most válik láthatóvá.”
