Az amerikai elnök éjjel indított volna megsemmisítő csapásokat, ha addig nem szabadul fel a Hormuzi-szoros, de most arról posztolt, hogy „eredményes” tárgyalásokat folytatott az ügyben.
Ezt akkor lépik meg, ha az USA partra száll a Harg-szigeten.
Az ENSZ szerint ha a konfliktus júniusig elhúzódik, akkor a koronavírus-járvány idejét idéző élelmezési válság alakulhat ki.
A Nemzetközi Energiaügynökség rámutat: a Hormuzi-szoros helyzete miatt több olaj tűnt el a világpiacról, mint az említett, korábbi krízisek során összesen.
Trump katonai csapásokat lengetett be az iráni erőművek ellen ha nem nyitják meg a szorost. Irán erre totális zárlattal és amerikai cégek elleni akciókkal válaszolna.
Az amerikai elnök pénteken még arról beszélt, hogy fontolóra vette a közel-keleti katonai művelet lezárását.
Irán kész lehetővé tenni a japán érdekeltségű hajók áthaladását a globális olajszállítás szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoroson, és tárgyalásokat folytat Tokióval a kérdésről - jelentette a Kyodo hírügynökség Abbász Aragcsi iráni külügyminiszterre hivatkozva.
A sziget stratégiai fontosságú, mert ott dolgozzák fel az exportra szánt iráni nyersolaj 90 százalékát.
Irán három héttel ezelőtt zárta le a Hormuzi-szorost, azóta 3200 hajó vesztegel a Perzsa-öbölben.
A gáz- és olajlétesítmények elleni támadásokkal újabb, veszélyes szakaszka ért az iráni háború, elhúzódó válságot vetítve előre a globális energiaellátásban. Donald Trump amerikai elnök már parta szállást fontolgat, de ezzel Irán kezére játszana, amelynek stratégiája a fokozatos eszkaláció és a konfliktus elnyújtása.
A USS Boxer kétéltű rohamhajót és az azon szállított tengerészgyalogosokat is bevetheti Trump az Irán elleni háborúban.
Több ezer tengerészgyalogos közelít a Közel-Kelet felé, nagy az esély arra, hogy a Hormuzi-szoros szigetein fognak partra szállni, de szárazföldi akciót indíthatnak az iráni olajkivitel központja ellen is.
Az elmúlt napokban a kőolaj világpiaci ára közel 40 százalékkal emelkedett, a földgáz ára mintegy 50 százalékos ugrást mutatott. A magyar kormány március 9-én döntött az üzemanyagok központi szabályozásáról, miután az elmúlt időszakban kilőttek az árak a hazai kutaknál is. Azt talán mindenki előtt világos, hogy a drágulás oka az Iráni háború, és egyre többet lehet hallani egy tengerszorosról a Perzsa-öböl környékén, ez a Hormuzi-szoros. De mi történik ezen a tengerszakaszon pontosan, és hogyan gyűrűznek be hozzánk az ottani események, amik miatt már az éppen csak lecsökkent hazai infláció is újra veszélyt jelenthet a magyarok számára. A Közös költség, a HVG gazdasági podcastje ezúttal a Hormuzi-szoros magyar vonatkozásaival foglalkozik.
Brüsszel viszont ezúttal – részben döntésképtelenség miatt – stratégiai passzivitást tanúsít, miután évtizedeken át pincsi kutyaként követte Washingtont az összes közel-keleti háborújába. A kontinens vezetői nem akarnak belekeveredni a konfliktusba, de kimaradniuk nehéz lesz, mert az árát is ők fizetik meg.
Franciaország akkor kész beszállni a Hormuzi-szoros biztosításába, ha már nem lőnek, a franciák szerint a szoros biztosítását meg sem lehet valósítani háborús körülmények között. Párizs osztja az összeurópai álláspontot, miszerint a háborút az USA kezdte, zárja is le.
Bár a nagy kínai hajótársaságok nem rizikóznak, több kínai honosságot sugárzó hajó átkelt a Hormuzi-szoroson. Teherán alig támadott kínai hajókat, Teherán és Peking egyeztetéseket folytatnak. Mások mellett görög, indiai, pakisztáni hajók is átmentek. Úgy tűnik, Teherán egyedi megállapodások alapján garantálja egyes hajók áthaladását.
Trump felülvizsgálhatja az USA és a NATO viszonyát, ugyanis szövetségesei nem küldtek hajókat, amivel segíthetnék a Hormuzi-szoros biztosítását.
A Bloomberg elemzése szerint, ha tovább fokozódik az iráni háború és a Hormuzi-szorosban kialakult helyzet, a világ legnagyobb chipgyártója, a tajvani TSMC nagyon nehéz helyzetbe fog kerülni.
Kihez köthetők azok a fiatalok, akik a Nemzeti Meneten kifeszítettek egy ukrán zászlót? Orbán Viktor Kaposváron kezdte az országjárást és van, amit ellesett a Tisza Párttól. Az MKKP ott lesz a szavazólapon. Csehország felajánlotta: vezetnék azt a missziót, amely Ukrajnába utazva megvizsgálná az orosz támadásokban megsérült Barátság kőolajvezeték állapotát. A magyar biztonsági olajkészlet mélyponton van. Kezdje a napot a HVG hírpodcastjával!
Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő már egyeztetett az ötletről António Guterres ENSZ-főtitkárral. A cél, hogy az olaj- és LNG-szállítás mellett a műtrágyaszállítás is teljeskörűen újraindulhasson a szorosban.
