Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A Hormuzi-szoroson áthaladó tankerhajó-forgalom – amely az előző héten bejelentett kéthetes tűzszünet után már enyhe növekedést mutatott – ismét leállt a Lloyd’s List Intelligence adatai szerint. Legalább két, a kijárat felé tartó hajó visszafordult – írja a CNBC.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap jelentette be, hogy haditengerészeti blokádot rendel el a Hormuzi-szorosban.
A regisztrált hajóforgalom órákkal a bejelentés után leállt a szorosban.
Trump bejelentése csökkentette a közel-keleti konfliktus gyors lezárásába vetett reményeket, és tovább eszkalálta az Iránnal fennálló feszültséget, amely már így is a történelem legsúlyosabb energiapiaci sokkját idézte elő.
Az olajárak máris megugrottak
Az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának közleménye szerint a blokád április 13-án hétfőn, keleti parti idő szerint 10 órakor (magyar idő szerint délután 4-kor) lép életbe, és minden olyan hajót érint, amely iráni kikötőkbe vagy part menti területekre tart, illetve onnan indul – beleértve az Arab-öböl és az Ománi-öböl térségét is.
A kőolaj ára megugrott, mivel a befektetők a Perzsa-öbölből érkező kínálat további szűkülését kezdték beárazni. Az amerikai WTI májusi határidős jegyzése több mint 8%-kal, hordónként 104,40 dollárra emelkedett, míg a Brent nyersolaj ára több mint 7%-kal, 101,86 dollárra nőtt.
Trump döntését azután hozta meg, hogy a Washington és Teherán között hétvégén folytatott, 21 órán át tartó tárgyalások megállapodás nélkül zárultak. A felek nem tudtak megegyezni Irán nukleáris programjáról, a Hormuzi-szoros ellenőrzéséről, valamint Izrael libanoni, Irán által támogatott Hezbollah elleni folytatódó támadásairól.
Donald Trump amerikai elnök a Fehér Ház James S. Brady sajtótájékoztató termében 2026. április 6-án, Washingtonban.
AFP / Kent Nishimura
Még tovább szűkíti a kínálatot
Az Egyesült Államok és Izrael február 28-i Irán elleni első csapásai előtt a világ olajának mintegy egyötöde haladt át a Hormuzi-szoroson. Azóta ez az áramlás jelentősen lelassult, felborítva az olaj, a műtrágya, a ruházati termékek és az ipari áruk ellátási láncait. Elemzők szerint még a konfliktus rendezése után is hetekbe telhet a felhalmozódott szállítási torlódások felszámolása.
Egy teljes blokád tovább fokozná a nyomást.
Ha még több olajat vonnak ki a piacról – különösen azt a mennyiséget, amely jelenleg még kijut a Perzsa-öbölből –, az tovább emeli az árakat, akár hordónként 150 dollár körüli szintre
– mondta Trita Parsi, a Quincy Institute for Responsible Statecraft ügyvezető alelnöke a CNBC műsorában.
Kínát különösen rosszul érinti
A blokád annak kockázatát is magában hordozza, hogy a világ második legnagyobb gazdasága is belekeveredik a konfliktusba. Elemzők szerint
Kína továbbra is Irán legnagyobb olajvásárlója, és a háború kezdete óta is fogad szállítmányokat a szoroson keresztül. Az iráni nyersolajat szállító tankhajók teljes körű tilalma veszélyeztetheti ezt az ellátást,
ami újraélesztheti az Egyesült Államok és Peking közötti feszültséget Trump jövő hónapra tervezett kínai látogatása előtt. „Kétlem, hogy Trump készen áll egy ilyen mértékű eszkalációra” – mondta Parsi, hozzátéve, hogy „nem lenne meglepő”, ha az elnök visszavonna korábbi fenyegetéseiből.
A nemzetközi jog szerint az USA-nak ráadásul semmiféle jogalapja nincsen akár csak akadályozni a hajóforgalmat a szorosban. Igaz, ehhez a partvonallal rendelkező Iránnak sincs joga.
