Nemrég jelentették be, hogy Kapu Tibor lesz a következő magyar űrhajós, tartalékosa pedig Cserényi Gyula. A két asztronautajelölt hamarosan elutazik Houstonba, ahol a kiképzés utolsó, legfontosabb szakasza következik. Mi vár ott rájuk? Erről kérdeztük őket – és Jim Christensent, aki a Kennedy Űrközpont egykori munkatársaként rálátott az űrhajóstréning legkritikusabb szakaszára.
A HUNOR Magyar Űrhajós Program célja egy magyar kutatóűrhajós feljuttatása a Nemzetközi Űrállomásra, ahol csaknem egy hónapon át döntően magyar fejlesztésű tudományos kísérleteket fog végrehajtani. Most meg is nevezték, kik vesznek részt a programban.
A katasztrófavédelem adatai szerint a HUNOR tagjai 17 túlélőt, köztük három gyermeket mentettek ki a romok alól.
Több magyar kutató-mentő csoport dolgozik a földrengés által érintett országokban.
Sötétkamra, hánytató forgószék és dzsungeltúra is az űrhajósok felkészítéséhez tartozott a hőskorban. Mai utódaik inkább víz alatt tréningeznek, és – Gagarintól eltérően – már pisztolyt sem visznek magukkal.
Négyen utazhatnak majd a Nemzetközi Űrállomásra, Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos szerint pedig ebbe az elitcsapatba bekerülhetnek magyarok is.
Az első szűrőn 86 férfi és 14 nő jutott túl.
Hunor nevű csillaggal és Magor elnevezésű bolygóval gazdagodott a Herkules csillagkép, miután egy magyar felfedezésű exobolygó és csillaga hivatalosan is magyar nevet kapott.
