Az ügyészek a valaha volt legszemtelenebb szivárogtatásként hivatkoznak arra az esetre, melyben egy tiszt szigorúan titkos eszközöket szivárogtatott ki az amerikai hírszerzéstől.
William Burns a CIA-t érintő új kihívásokról, Ukrajna megsegítéséről, Oroszország gyengítéséről, a Kínával való rivalizálásról és a technológiai előretöréshez igazodó hírszerzés problémáiról írt.
Moszkva célja egyértelműen a Demokrata Párt befeketítése és az Ukrajna iránti támogatás aláásása volt. Kína esetében konkrét célokat nem tártak fel a hírszerzők.
A támadók az élőerőn túl hadianyagban is súlyos veszteségeket szenvedtek, az ukránok a harcok során megsemmisítették, vagy megrongálták 220 harcjárművüket.
Nyíltan beismerte Ukrajna, hogy kibertámadást intézett az orosz polgári repülés egyik fontos szerve ellen, hogy felfedje, mekkora bajban is van az országban a szankciókkal sújtott ágazat.
A brit hírszerzés szerint visszatérhet egy, még az 1980-as években fejlesztett szovjet felderítőgép, ami akár orosz területről is képes lehet felderítőmunkákat végezni a katonaság számára.
Nem vette észre az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, hogy az általa az X-en megosztott hivatkozás hibás. Ha nincs Kevin McSheehan, sokan lebukhattak volna.
Talán meg sem lepődünk már azon, hogy sok más cég és szervezet után maga az amerikai hírszerzés is saját MI-chatbotot fejleszt – ez ugyanakkor egyáltalán nem lesz nyilvános.
New Yorkban letartóztattak két kínai állampolgárt, mert rendőri irodát működtettek Manhattanben. A pekingi Global Times szerint „csak jó szándékú önkéntes rendőrökről” van szó. A CNN szerint Kína több mint 100 rendőri irodát tart fenn a kínai kolónia ellenőrzésére külföldön.
Kijev szerint már létezik az ukrán Moszad: módszeresen kutatják fel és gyilkolják le az árulókat és kollaboránsokat, azonban egyelőre vannak hibák. Egy ilyen figyelmetlenség, hiba miatt halhatott meg az orosz nacionalista filozófus, Alexander Dugin lánya is.
Lengyelországban sorra buknak meg az orosz kémek, de Magyarországon és Ausztriában könnyebb dolguk van, Svájcban pedig többé-kevésbé tartani tudták a pozícióikat. A háború kitörése után a diplomáciai fedésre épülő orosz hírszerzést ugyanakkor alapvetően meggyengítették Európában, Moszkva válaszul a technológiai hírszerzését erősítette: megszaporodtak a kibertérben zajló műveletek is, ezek egy része a független magyar médiát is érintheti. Sok orosz árulhatott el titkokat a nyugati szolgálatoknak, ez megmagyarázná, miért buktak le olyan illegális kémek, akik a háború előtt akadálytalanul tudtak dolgozni.
Az ukrán katonai hírszerzés vezetője korábban arról beszélt, információik vannak arról, hogy az orosz erők aláaknázták a zaporizzsjai atomerőmű hűtőrendszerét.
Két tucat ország hírszerzési vezetője éveken át titokban találkozott, még az amerikai és a kínai fél is leült egymással, ám a legutóbbi találkozó után kiszivárgott a titok. Ismerve a hírszerzőket, a szivárogtatásnak üzenetértéke van. Ahogy annak is, hogy - ellentétben a korábbi évekkel - ezúttal Oroszország távol maradt.
Az utóbbi időben megszaporodtak a feltehetőleg ukrán különleges erők által elkövetett merényletek, dróntámadások orosz földön. Amikor ilyen történik, az ukrán kormányzat rendszerint letagadja, hogy bármi köze lenne hozzá. Amerikai hírszerző ügynökségek szerint lehet, hogy ez így is van, és Zelenszkij valóban nem engedélyezi közvetlenül ezeket a műveleteket.