Az oroszok és Kína is megpróbált belenyúlni a tavaly novemberi amerikai félidős választásokba – írja amerikai hírszerzők közlésére hivatkozva a Wall Street Journal. Az oroszok megkísérelték befeketíteni a Demokrata Pártot és aláásni az Ukrajna iránti szolidaritást, a kínaiak pedig több, meg nem nevezett választókerületben avatkoztak be a kampányba, ám nem kifejezetten egy adott párt támogatásán keresztül. Hasonló vádak érték a hírszerzés részéről Iránt és ugyan lényegesen kisebb mértékben, de a választások befolyásolásával kísérletezett Kuba is.
Mindez a 2024-es elnökválasztás szempontjából hat riasztóan, hiszen sokak szerint Ukrajna sorsa is lehet annak tétje, mivel a Kijevnek szánt amerikai támogatást jelenleg a republikánusok blokkolják a törvényhozásban. Igaz ennek jobbára belpolitikai okai vannak, így nem tudni, hogy egy republikánus elnök alatt (aki a dolgok jelen állása szerint Donald Trump lenne) lényegesen eltérően alakulna-e az ország külpolitikája. Erről korábban Rácz András Oroszország-szakértő is beszélt lapunknak. Bár tény, hogy Trump jelenleg azt hangoztatja, hogy ha megválasztják, 24 órán belül képes lesz összehozni a békét Oroszország és Ukrajna között.
Az USA történetében először leváltották a képviselőház elnökét, amit a republikánus Kevin McCarthy maroknyi párttársa hajtott végre, a kárörvendő demokraták segítségével. Az eredmény törvényhozási káosz, akkor, amikor november közepéig össze kellene rakni a már futó pénzügyi év végleges költségvetését, az utolsó pillanatban összefércelt átmeneti helyett.
Oroszország, Kína és Irán képviselői korábban mind tagadták, hogy országuk megkísérelt volna beavatkozni a választások befolyásolásával az amerikai belpolitikába, most azonban a Wall Street Journal megkeresésére egyikük sem reagált.
A titkosítás alól hétfőn feloldott hírszerzői jelentés szerint a módszerek bár sokrétűen voltak, összességében mégis kevéssé bizonyultak hatékonynak. Olyasmikre kell itt gondolni, mint a kamuprofilok használata a közösségi médiában és mindenféle proxiweboldalakon, influenszerek lefizetése és PR-cégek felbérlése. Ezeknek a feladata olyan narratívák felerősítése volt, amelyek már eleve is léteztek az Egyesült Államokban, tehát nem a vegytiszta orosz, kínai, vagy iráni állami propagandát kezdték sulykolni az amerikaiaknak, hanem inkább a megosztásra játszottak.
A jelentésben az is olvasható, hogy a mostani próbálkozás intenzitása korántsem érte el a 2016-os szintet, ám a 2018-as félidős választásokkor tapasztalt aktivitást már meghaladta.
„Bár az oroszok mostanra felismerhették, hogy Ukrajna támogatása mögött kétpárti egyetértés húzódik meg, ennek ellenére mégis a Demokrata Pártot vették célba, mivel a Kreml az elnököt tartja felelősnek az Ukrajna érdekében cselekvő, egyesült nyugati fellépésért” – áll a jelentésben.
Az oroszoknak ez a törekvése a háború menetére is kihatott, például Herszont csak a félidős választások lezárása utáni napon ürítették ki, mivel nem akarták, hogy a demokraták politikai tőkét kovácsoljanak az ukrán sikerekből. Más kérdés, hogy az ukrán hadsereg látványos őszi ellentámadását nem igazán tudták meg nem történtté tenni.
Ehhez képest a kínai, iráni, pláne a kubai kísérletek is maximum korlátozottnak tekinthetők, talán azért, mert a félidős választásokat külföldön kevéssé tartják jelentősnek, inkább amerikai belügyként tekintenek rájuk. Leszámítva persze az oroszokat, akiknek például a kongresszus fölötti ellenzéki dominancia tökéletesen egybevág a pillanatnyi érdekeikkel.
