Nem oda és nem úgy utaznak a magyarok télen, ahogy korábban tették. A síelés és a belföldi üdülés helyett egyre többen választják inkább a melegebb országok tengerpartjait vagy a városnézést.
Két órát kell sorban állni az Eiffel toronynál Párizsban, korlátozzák a bejutást az Akropoliszra Athénben, pokoli a meleg a legtöbb helyen, de mégiscsak elérhető közelségbe kerültek a Covid-járvány előtti utolsó békeév, 2019 rekord eredményei.
Egyelőre nincs még vége a történetnek.
„Előre nem látható technikai problémák” miatt néhányan még nem kapták meg a jussukat – állította a hvg.hu-nak a Booking.com. A magyar hatóságok azonban már elkezdtek vizsgálódni, a Fidesz politikusa pedig még azt sem zárja ki, hogy ha nem oldódik meg a probléma, akár a nyári szünetben összehívhatnák emiatt a parlament illetékes bizottságát.
Szerinte nagy volt a drágulás, és a szállásadók kapzsik. A magyarok helyett inkább amerikaiak jönnek, ami jó, mert ők többet költenek.
Kilencszázalékos visszaesést mért a KSH a turizmusban, a belföldi vendégek száma zuhant nagyon látványosan.
Januárban újabb kéthetes kényszerszünetet rendeltek el.
Az utasbiztosítási keresések alapján szeptemberben megmaradt a magyarok külföldre utazási kedve. Az idei nyár után az első őszi hónap is a 2019-es számokat hozta. Az utószezonban újra Olaszország volt a legnépszerűbb a nyári első Horvátország előtt - derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.
A londoni szállodák kihasználtsága 95 százalékos.
Már a háború előtt sem voltak könnyű helyzetben a vendéglátósok, ám idén 30 százalékot drágult a szállodák fenntartása, de csak 20 százalékot tudtak emelni az áraikon, ennél többet ugyanis nem fogadna el a piac,. Nehezíti a dolgukat, hogy a mostani veszteség a jövő januárban esedékes energetikai szerződésújítások miatt szinte biztos, hogy tovább fog növekedni. Ezt tetőzi az oroszok eltűnése a magyar turizmusból. Három kedvenc városuk Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló volt, leginkább a fürdők miatt, ezért megkérdeztük a városokat, mekkora problémát okoz náluk az orosz turisták elmaradása.
Több dolog adhat okot az optimizmusra a Covid után újból erőre kapó hazai turizmusban, de olyan tényezőből is bőven akad, amelyik rontja az ágazat helyzetét a különadóktól az élelmiszerboltokba áramló SZÉP-kártyás bevételekig. Erről is beszélt a hvg.hu-nak Kovács Balázs, aki lassan harminc éve dolgozik az idén ötvenéves, 14 szállodából álló Danubius Hotelsnél, 2017 óta a cég vezérigazgatójaként. A szakemberrel beszélgettünk arról is, hogy drágának számít-e Magyarország és hogy miért nehéz a fővárosban hazai turistákkal pótolni az elmaradó külföldieket.
A nyárra további drágulással kell számolni.
A Csónakázó-tó partjára már épül az új, egyedi koncepciójú szálloda.
Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy a magyar állam 280 millió eurós, vagyis több mint 100 milliárd forintos beruházási programot finanszírozzon az idegenforgalmi szektorban.
Drágult az energia és a munkaerő, romlott a forint, így elkerülhetetlen a komoly áremelés a szállodaszövetség szerint.
A BÁV Zálog szerint a cégek háromnegyede kevesebb év végi forgalommal számol idén.
Negyvenhét külföldi turista kapott ételmérgezést az egyiptomi Hurghada üdülővárosban, az üggyel kapcsolatban a hatóságok őrizetbe vettek három szállodai dolgozót - közölte az egyiptomi főügyészség.
A Csapó család 50 éve foglalkozik szállásadással, szerintük jócskán átalakult az utóbbi időben a szakmai környezet és nem csak a Covid miatt. A partbeépítés zavarja őket, de a nagy balatoni botrányok szerintük mind elmúlnak idővel és maradnak azok, akik szeretik a tavat. Helyszíni riport egy zimmer freiből.
A belföldi turizmus helyre rázódott. Júliusban például 5,5 millió vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon, ami 17 százalékkal magasabb az időszak korábbi rekordjánál. Viszont Budapestre nem járnak fel turistáskodni vidékről, ezen változtatni kell.
A falusi turizmus a nyertese az utazási szokások koronavírus miatti átalakulásának, a magyar tengerhez viszont visszafogottan érkeznek a nyaralók.
