Hatalmasat változtak a magyarok téli utazási szokásai. A covid óta nagyon megnőtt az utazási vágy és tavaly jelentősen növekedett a kereslet is, azonban míg korábban sokan síelni mentek vagy belföldön pihentek, addig ma egyre markánsabb trend, hogy a télből a nyárba típusú, egzotikus úti célokat vagy városlátogatásokat választanak maguknak. Jellemző lett az is, hogy az utazni képes réteg – a magyarok alig több mint tíz százaléka – nem tartalékol, nem gyűjtöget, a magas infláció miatt inkább elkölti a pénzét.

Belföldön jelentős a visszaesés, a téli nyaralás lett sokkal népszerűbb

A belföldi turizmus és a síelés visszaszorulását jelzi, hogy 2023-ban több mint 15 százalékkal emelkedett a tengerpartra szervezetten utazó magyar turisták száma a megelőző évhez képest, amely emelkedés a téli időszakban még egyértelműbben látható – számolt be tapasztalatáról a hvg.hu kérdésére Termes Nóra, az IBUSZ Utazási Iroda hálózati és marketing igazgatója.

AFP / David Gray

Eközben 5,8 százalékkal kevesebb belföldi vendég érkezett a magyar szálláshelyekre január és november között, a KSH legfrissebb, január 4-én kiadott jelentése szerint. Bár e visszaesés ellenére 1,9 százalékkal így is növekedni tudott az összes vendégéjszakák száma, ez kizárólag annak köszönhető, hogy 12 százalékkal több külföldi érkezett.

Ha az árakat nézzük, nem meglepő, hogy egyre többen a tengerparti utazást választják a téli időszakban is – teszi hozzá Erdős László, a TSTours ügyvezetője. Egyszerű összehasonlításokat lehet tenni: egy hét a tengerparton, repülővel, sok esetben olcsóbb, mint itt belföldön, mondjuk egy wellness hotelben vagy nyáron a Balaton partján üdülni. Ugyanakkor a többség számára az élmény nagyobb és általában a minőség is jobb ezeken a külföldi célpontokon, és nagyon fontos, hogy ott biztosan jó az idő a szabadság alatt.

Erdős azt is hozzáteszi, hogy a hazai szállodák árképzése is változott az utóbbi időben, jellemzőbbé vált a fapados légitársaságoknál már ismert gördülő árazás. Ez azt jelenti, hogy a foglaltság növekedésével párhuzamosan növelik az árakat: ha kevesebb a szabad szoba, többet kell fizetni értük. Szintén fontos szempont, hogy a belföldi szállodák 90 százaléka nem ad jutalékot az utazási irodáknak, ezért az utazásszervezők csak felárral tudják értékesíteni a szállásokat.

A külföldi vendégek jobban pörgetik a turizmust, mint a hazaiak

Kevesebb külföldi vendég jött mint hazai, de vendégéjszakákban rájuk vertek, és a számuk is jobban bővült, mint a hazaiaké.

Egyre kevesebben mennek síelni

A síeléssel szemben különösen látványos a tengerpart előretörése. Ennek egyik oka, hogy nagyon megdrágultak a síbérletek, miközben relatíve sokkal elérhetőbbé váltak a közelebb eső meleg éghajlatú térségek. Szintén ezt a tendenciát erősíti, hogy az éghajlati változások miatt sokkal kiszámíthatatlanabb lett a síelés tervezése.

Manapság a legtöbben egyénileg szervezik a síútjaikat, és általában rövidebb időre, csupán 4-5 napra mennek a környező országokba, a nagyobb hóesésekhez időzítve. Kevésbé tervezetetten és inkább egyéni szervezésben járnak tehát a magyarok síelni, e tendencia pedig a covid óta különösen megerősödött – állítja az IBUSZ szakértője.

Kiemeli, hogy az árakon túl, egyre többen kifejezetten arra vágynak, hogy egy-két hetet garantáltan meleg országban, télen is tengerparton töltsenek, ezért is tolódott el ennek javára a téli belföldi utazás és a síelés felől a turizmus trendje. Ezek az utazások jellemzően jobban tervezettek és szervezetettek, azaz utazási irodákat is szívesebben vesznek igénybe hozzájuk.

Legnépszerűbb célpontok

A legnépszerűbb célpontok között szerepelnek a Kanári-szigetek, Egyiptom és Jordánia megfizethető áraik és a viszonylagos közelségük miatt. Kicsit távolabbi, valamivel drágább, de szintén felkapott az utóbbi időben Zanzibár is. Ezek a helyek azok számára is elérhetőek lettek, akik eddig a téli nyaralást nem engedhették meg maguknak. Áraik egy hétre, jól szervezetten 4-500 ezer forint körül mozognak fejenként, all inclusive ellátással.

AFP / Khaled Desoukoi

Ugyanakkor az emberek már keresik az alternatíváit ezeknek az üdülőhelyeknek, hiszen sokan jártak már az említett országokban, emellett az Egyiptom határához közel zajló háborús események is sokakat visszatartanak az észak-afrikai országba utazástól, ahogy csökkentik a Jordániába és Dubaiba irányuló forgalmat is. Ezzel együtt is új sláger lehet viszont Omán, és az Arab-tenger partján fekvő városa, Szalála.

Akik úgy döntenek, hogy inkább közelebbi tengerparti üdülésre mennek, mintsem egy hétre síelni, azok jellemzően már ősszel elkezdik tervezni üdülésüket. Szempontjaik között az ár mellett a legfontosabbak, hogy ne legyen nagyon messze, stabilan jó legyen az idő, lehessen fürdeni a tengerben, gyerekek is utazhassanak velük és elérhető legyen az all inclusive ellátás.

Reneszánszát éli a városlátogatás is

Érdekes változás, hogy reneszánszukat élik a városlátogató utazások is, télen is egyre többen választják ezt a belföldi utazás és síelés helyett. Nagy a kereslet a klasszikusnak nevezhető, idegenvezetős, néhány napos, hosszú hétvégés európai városlátogatások és a hosszabb nyolc-tíz napos körutazások iránt is. Nagyon népszerű London, Róma, Párizs, Isztambul, Barcelona, Lisszabon, többségükben azok a városok, ahol kulturális és természeti élmények egyaránt érik az utazót – mondta el egybehangzóan az IBUSZ és a TSTours szakértője.

Vastagabb pénztárcával

Akiknek vastagabb a pénztárcájuk, és távolabbi úticélokat választanak, például a Maldív-szigetekre, Seychelle-szigetekre, Mexikóba, Karib-térségbe, Dominikára utaznak, azoknak egy hétre fejenként egy-másfél millió forint körüli kiadással kell számolniuk. A Maldív-szigetek különösen népszerű, egy igazi kuriózum, az ára azonban a covid óta jelentősen megemelkedett – mondja Termes Nóra. A távol-keleti célpontok is vonzóak, de a nagyon megdrágult repülőjegyek miatt az utóbbi időben ide sokkal kevesebben utaznak.

Összességében elmondható, hogy több a külföldre utazó magyar turista és többet is költenek – főként a hazai utazásaik és a síelés rovására – az utazni képes réteget pedig ebben nem vetette vissza a gazdasági válság és a kimagasló infláció sem. Az utazási irodák többsége az inflációt meghaladó mértékben tudta növelni a bevételeit, hisz nemcsak több utas volt, de magasabbak voltak a részvételi díjak is.

Besokalltak a turizmusban, amiért az emberek ételre költik a SZÉP-kártyás pénzeket

Hiányoznak a turizmusból a SZÉP-kártyás költések, az iparági vállalkozások kérik vissza a régi szabályokat, amikor még nem lehetett élelmiszerre költeni.