Kenedi feltételekhez kötötte a civil bizottság vezetését
Feltételekhez kötötte Kenedi János, hogy elvállalja a mágnesszalagokon talált adatok tartalmi elemzésében közreműködő civil bizottság vezetését – tudta meg a történésztől a Népszava.
#III/III. csoportfőnökség
Nicsak, ki figyelt rég! – Változatok múltfeltárásra
E sorok írója ügynökfronton a széles nyilvánosságra hozatal támogatója, ám látja ennek objektív, a társadalom mélyrétegeit is beszövő akadályait. A múltfeltárás katarzisának számos kockázata és mellékhatása van. Kérdés, milyen határig lehet (s érdemes) ezt bevállalni. A törvényhozók szerint úgy tűnik, semennyire.
Demeter: egykori III/III-as is kapcsolható az Omninvesthez
Döntő szerepet játszott az új típusú influenzavírus elleni oltóanyagot gyártó cég, az Omninvest mögött álló ciprusi cég működésében egy olyan férfi, aki az egykori III/III-as csoportfőnökségnek dolgozott - jelentette ki újságíróknak Demeter Ervin, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja.
A legjobb barátom is köpött rólam
Nemcsak itthon gerjeszt indulatokat az, hogy húsz évvel a rendszerváltás után még mindig számos ex-szocialista országban titkosak a volt besúgók és megfigyeltjeik aktái. Az AP összeállítása szerint Magyarországon és Romániában rejtegetik legjobban az ügynökök által vezetett dossziékat.
Ungváry-Kiss per, avagy a múltfeltárás veszélyes üzem
Legutóbb Kiss László alkotmánybíró peresítette a róla publikált történészi kutatást. Általánosságban: morálisan nem lehet azzal védekezni, hogy valaki nem ügynök, „csak” pártember volt. Mert az utóbbi súlyosabb teher az előbbinél. Informátor lehetett valaki kényszer hatására is. A pártkarrier viszont önkéntes, fakultatív választás volt.
1989-es határnyitás a Moszad és a Stasi asszisztálásával
Polgár Gyula, akit annak idején zsarolással, fenyegetéssel szervezett be a magyar titkosszolgálat, 1989-ben történelmi események tanúja lehetett: a magyar-osztrák határnál lévő kempingje benépesült keletnémet menekülőkkel és az őket „kísérő” titkosszolgálati emberekkel. Személyes hangú írásában a határnyitás drámai napjait idézi – ahogy a kempingben megélte. A "cég" itt sem hagyta békén.
Cseh Tamás, a célszemély
Hiába fogadta be az Aczél György patronálta 25. Színház, hiába játszhatott ünnepelt rendezők filmjeiben, hiába jelentek meg lemezei, Cseh Tamás célszemély maradt a Kádár-rezsimben, és az ügynökök 1989-ig le sem szálltak róla. Féltek a dalaitól. Megfigyelésének néhány epizódjáról Szőnyei Tamás Nyilván tartottak című kötete alapján számolunk be. További részletek a HVG csütörtökön megjelenő számában.
Állambiztonsági ügynöklisták - Eltemetett titkok
Miközben egyre hosszabb a pártállami besúgók listája – és az ezekre érkező tagadások sora –, kevés tudható az egykori tartótisztek „új életéről”.
Egyházi ügynökmúlt-feltárás: lassan, de belátják
Mindhárom nagy keresztény egyház – a katolikus, a református és az evangélikus – belátta: szembe kell néznie 1945 utáni történetével.
A Mazsihisz az ügynökmúlt teljes feltárását szorgalmazza
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a kommunista rendszer ügynökmúltjának teljes feltárását szorgalmazza, irattára pedig nyitva áll a kutatók előtt - mondta szerdán Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke a Hitvallók és ügynökök című, a katolikus egyház ügynökmúltjával foglalkozó film bemutatása kapcsán.
Gyarmati: az egyházban különösen sok besúgó volt
Az egyházi társadalom az egyik legérintettebb réteg volt az ügynökkérdést tekintve a pártállami diktatúra idején, arányuk 7-10 százalékra becsülhető az eddigi kutatások és dokumentumok alapján - mondta Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója Budapesten kedden, a Hitvallók és ügynökök című film sajtótájékoztatóján.
Dokumentumokkal bizonyítják Szita Károly ügynökmúltját
Ungváry Krisztián történész a Népszabadság mai számában állambiztonsági dokumentumokkal bizonyítja: Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere kilenc éven keresztül a kommunista állambiztonság titkos megbízottja volt.
Állambiztonsági tisztek listája (1956-1989)
A hvg.hu korábban közölte a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnöksége 1989-es központi állományában dolgozó tisztek és főtisztek névsorát, valamint a megyei rendőrfőkapitányok helyetteseként szolgáló III/III. Osztályok vezetőinek nevét és rendfokozatát. A mostani névsor 1000 nevet sorol fel, rendfokozattal és a tevékenység rövid leírásával, ők 1956 és 1989 között szolgáltak a szerveknél. Nevük már korábban megjelent történészi publikációkban.
Politikusok, akik az állambiztonsági jelentéseket kapták
Az "ügynökkérdés" egyik vetülete, hogy derüljön ki végre, kik kaptak az állambiztonság jelentéseiből. A kérdés korántsem annyira "fogas", mint azt keserű nyilatkozatok sejtetik. Valójában mára jól körülhatárolható, hogy kik kaptak a BM és a kebelén belül működő állambiztonsági szervek szigorúan titkos információs jelentéseiből. A hvg.hu összeállítása azt mutatja be, hogy az állampárti vezetők közül ki mit kapott, hogyan nézett ki az "olvasó mozgalom".
Földi László nem a Moszadra fogja
Földi László szerint meglepő lenne, ha valóban egy, a sajtóhírekben szereplő külföldi titkosszolgálat állna a magyar ügynöklisták nyilvánosságra kerülésének hátterében. Az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója erről a közszolgálati rádióban nyilatkozott vasárnap.
A III/III. központi állománya: nevek, beosztások, rendfokozatok
Kik szervezték be a hálózati személyeket? Kik működtették az állambiztonság rendszerét? A hvg.hu most azoknak az állambiztonsági tiszteknek és főtiszteknek a nevét sorolja fel, akik 1989-ben a BM III/III. Csoportfőnökség központi állományának tagjai voltak és a megyei osztályokat vezették.
Kommunisták az ügynökhálózaton kívül és belül
Máig tartja magát az a legenda, hogy az egykori állampárt tagjait és funkcijait nem szervezte be az állambiztonság ügynöknek vagy informátornak. Valójában azonban a párttagok sem éltek rezervátumban. A hvg.hu által közölt lista ezt példázza, illetve azt bizonyítja, hogy a Szakértő ’90 által feltett ügynöklistáról „érdemtelenül” maradtak le az MSZMP-tagok.
Állambiztonsági értelmező szótár
Mostanában újra forgalomba kerültek olyan szavak, mint az ügynök, titkos megbízott vagy társadalmi kapcsolat. Róluk nagyjából tudjuk, mit "jelentettek". De mi volt a legenda, a bátorság vagy az elaltatás jelentése az állambiztonsági szakzsargonban? Kit neveztek rezidensnek vagy személyi postaládának? Képekkel illusztrált összeállításunk nem csak a rétegnyelv, hanem az állampárti félmúlt iránt érdeklődőknek is csemege lehet.
Akik az "ügynöklistáról" lemaradtak
A Political Capital "ügynöklistája" 19 nevet tartalmaz. Egyik sem meglepetés. Félrevezető lehet azonban, hogy az egykori ügynökök mellett szt-tisztek és "egyszeri úti jelentésírók" is helyet kaptak. A várt katarzis most még biztosan elmarad.